Ám egyelőre hiába, mert máig tizenegy tagország nevezte meg, hogy kit szeretne a brüsszeli bizottságba delegálni, és „természetesen” csak férfiakról van szó (Ciprus, Észtország, Finnország, Írország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Németország, Spanyolország, Szlovákia).
A fennmaradó tizenhat országból Luxemburgot már Juncker képviseli, így a meghatározó női képviselet esélyei rohamosan csökkennek. A női kampányt beharangozó Andrula Vasziliu ciprusi EU-biztos felidézte, hogy José Manuel Barroso mindkét bizottsági elnöki mandátuma elején leszögezte: a nők arányát növelni szeretné, és ezt a nemzeti kormányoknak küldött levélben is megerősítette.
|
Ennyi női biztost szeretnénk – mutatja Andrula Vasziliu
Európai Bizottság |
Lássuk be, a végeredmény nem lett fényes. A hírek szerint Jean-Claude Juncker most azzal kecsegteti a tagállamokat, hogy ha nőt jelölnek a bizottságba, ezt fontos tárcával vagy akár alelnöki poszttal jutalmazza meg.
Megnevezni a jelölteket egészen szeptember végéig lehet, és az már a luxemburgi politikuson múlik, hogy kinek, milyen területet ad. Októberben következnek a meghallgatások az Európai Parlamentben, ahol utána szavaznak is majd az új bizottságról, amely november elsején léphet hivatalba.
„Az elnök támogatja Juncker erőfeszítéseit a női biztosok számának növelésére” – mondta Martin Schulz régi-új európai parlamenti elnök szóvivője.
Az EP amúgy nem lehet túlzottan büszke a saját bizonyítványára: a július elsején megalakult új törvényhozásban a képviselőknek csupán 37 százaléka nő (az előző parlamentben ugyanez az arány 35 százalék volt). A tagállamok segítségére siet egy másik uniós hírportál, a Europolitics, amely összesen hetven nevet felsorakoztató listát készített arról, melyik tagországban, kik lennének az alkalmas női jelöltek (parlamenti képviselők, miniszterek, magas rangú tisztségviselők).
Figyelembe vették a végzettséget, a rátermettséget, az eddigi politikai karriert, és persze mindenütt a kormányokhoz közel álló „versenyzőket” kerestek.
Szerepel a listán az osztrák Vasladynek becézett volt pénzügyminiszter, Maria Fekter, az egykori francia elnökjelölt Ségolene Royal (Francois Hollande államfő volt élettársa), az első német női védelmi miniszter Ursula von der Leyen, a külügyminiszteri és az athéni polgármesteri poszton is bizonyított Dora Bakojanisz, valamint Iveta Radicova szlovák exkormányfő. Magyarországhoz jelöltet nem írtak, csak egy mondatot: „Úgy tűnik, Orbán Viktor miniszterelnök belső köréhez egyetlen nő sem tartozik.”
