A valódi politikai harc már az őszi feltételezhető fordulattal van összefüggésben. Júniusban a lengyelek kis többséggel Andrzej Duda személyében jobboldali elnököt választottak. Azóta az őt indító jobboldali nacionalista párt, a Jog és Igazságosság (PiS), amelyet a választók nyolc évig távol tartottak a hatalomtól, alaposan megnövelte előnyét, egyes felmérések szerint akár egyedül is képes lehet kormányt alakítani.
A CBOS közvélemény-kutató szerint a Jaroslaw Kaczynski nevével fémjelzett PiS 36 százalékra számíthat, az eddig kormányzó Polgári Platform (PO) 27 százalékot kaphat, és bejuthat a szejmbe a szavazatok 12 százalékával Pawel Kukiz volt punkzenész protestpártja is. Kimaradhat viszont a történelmi parasztpárt és a történelmi baloldal. Az elemzők szerint Kukiz és a PiS között kényszerkoalíció alakulhat, ha Kaczynskiék nem jutnak abszolút többséghez.
Vannak más közvélemény-kutatások is – egy kicsit eltérő eredményekkel. Ám mindegyik azt mutatja, hogy a lengyel társadalom le akarja váltani a PO-t. A felmérések szerint a lengyelek többsége tartja úgy, hogy a dolgok rosszul mennek az országban. Elsősorban a gazdasági helyzetről és a munkalehetőségekről borús a véleményük. A TNS Polska kutatása szerint a lengyelek 59 százaléka vélekedett így, s a többség a következő három évben sem vár javulást. A CBOS is úgy találta, hogy minden társadalmi rétegben többségben vannak a kritikus vélemények az ország helyzetét illetően.
A társadalmi borúlátás ilyen foka feltehetően nincs arányban a reális helyzettel. Lengyelország viszonylag jó gazdasági állapotban van más új EU-s tagállamokhoz képest, s a jövedelmek is fokozatosan emelkedtek. Ezzel együtt a lapunk által megkérdezett lengyel szakértők mind PiS-győzelmet jósolnak. Abszolút többsége viszont aligha lesz Kaczynskinak – vélik, és szerintük még egy-két kisebb párt is bekerülhet a törvényhozásba.
A PO népszerűségvesztését egyebek közt azzal magyarázzák, hogy a liberális pártban az utóbbi években egymást követték a különböző botrányok – ilyen volt az emlékezetes lehallgatási ügy. A PO belharcait Donald Tusk miniszterelnök távozása sem enyhítette. Az új vezetőnek, Ewa Kopacznak nincs igazi mozgósító ereje. A jobboldali ellenzék olyan területekre összpontosította a politikai küzdelmet, ahol a PO az egyházzal konfrontálódott.
Ám ezzel együtt is hazugság az a PiS propagandája által harsogott állítás, miszerint Lengyelország csődben van. A liberális sajtó szerint a kampányban csak negatív elemek vannak: a jelenlegi hatalom Kaczynski jövetelével ijesztget, a PiS pedig nemzeti tragédiát láttat. Pozitív tervek, elképzelések, reformok nem bukkannak fel.
Varsó presztízst vesztett Ukrajnában
Az ukrajnai háború is rosszat tett a lengyel kormánynak. A szankciók károkat okoztak a gazdaságnak, a katonai feszültség pedig nehezíti a helyzetet. Ráadásul Varsót kihagyták a minszki rendezésből, ami súlyos presztízsveszteség. A társadalom elégedetlenségét növeli a nyugat-európai bevándorlásellenes hangulat, hiszen a lengyelek százezrével települtek le az EU gazdag államaiban.
