A miniszterelnök csütörtökön az EU székhelyén tárgyalásokat folytatott mindhárom uniós intézmény vezetőjével, valamint a konzervatív pártokat tömörítő Európai Néppárt elnökével. Martin Schulz, az Európai Parlament és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke sajtónyilatkozatukban udvarias megfogalmazásokba csomagolva, burkoltan bírálták a magyar kormány bevándorláspolitikáját. Jean-Claude Juncker bizottsági elnök azonban nem állt az újságírók elé.
Rendőrök és katonák védik a magyar határt
Záró sajtótájékoztatóján Orbán Viktor bejelentette, hogy szeptember 15-ikétől új jogi és határrendészeti helyzet áll elő Magyarországon, miután az Országgyűlés pénteken elfogadja az erre vonatkozó jogszabálycsomagot. Ezt követően a határrendészet teljes rendőri és katonai jelenlét mellett zajlik majd. Lapunk kérdésére közölte: a törvénymódosításokról tájékoztatta az uniós vezetőket, akik „nem fogalmaztak meg ezzel kapcsolatos véleményt”. Bizottsági forrásoktól korábban úgy értesültünk, hogy Junckernek „lesznek kérdései” a tervezettel kapcsolatban.
|
Orbán Viktor és hűséges fegyverhordozója, Havasi Bertalan
Botár Gergely / Miniszterelnöki Sajtóiroda |
A kormányfő a nap folyamán többször is kifejtette: Magyarország maradéktalanul teljesíti az uniós szabályokat és elvárásokat, amikor megerősíti a saját, és egyúttal Európa külső határait. Teljes mértékben a schengeni előírások és a dublini rendelkezések szerint jár el, ezért csak azt kéri cserébe, hogy az uniós intézmények ne támadják Magyarországot. „A parlament, a Bizottság és a Tanács elnökét is megkérdeztem, hogy tudnak-e jobb megoldást a kerítésnél. Azt mondták: nem, de nem szeretik. Nahát, mi is így vagyunk ezzel” – idézte fel Orbán a megbeszéléseket. Kérdésre közölte, hogy a kormány nem tervezi a határellenőrzés visszaállítását a magyar–osztrák határon, viszont ha Horvátország felől ugrásszerűen megnő az illegális bevándorlók száma, akkor ott is meg kell építeni a kerítést.
Kapcsolódó riportunk: Bicske, végállomás
Miközben Orbán Viktor Brüsszelt oktatta a migránskrízis kezeléséről, itthon tragikus jelenetek játszódtak le, miután a rendőrök átverték a Keletiben vonatra szállt menekülteket, akik Sopron helyett csak Bicskéig jutottak. Csoda, hogy nem lett katasztrófa a vége.
Boda András riportja.
Német probléma a magyar menekülthelyzet
A miniszterelnök szerint a menekülők befogadását kilátásba helyező, meggondolatlan nyilatkozatok tarthatatlan állapotokhoz vezetnek. A Martin Schulzcal folytatott megbeszéléseit követően „német problémának” nevezte a Keleti pályaudvaron és az ország többi részében kialakult helyzetet. „Egyetlen migráns sem hagyhatja el Magyarország területét addig, amíg nem vettük nyilvántartásba. Ez egy német probléma. Senki sem akar nálunk, vagy Szlovákiában, Lengyelországban vagy Észtországban maradni. Mindenki Németországba szeretne eljutni. És ha a német kancellár ragaszkodik hozzá, hogy senki ne hagyja el Magyarországot nyilvántartásba vétel nélkül, akkor mi ezt megtesszük” – mondta. Majd esti sajtótájékoztatóján pontosított: a Magyarország és Németország közötti konfliktus abból származik, hogy elterjedt a hír, Németország befogadja a szíriai menekülteket, így azok nem hajlandók regisztrálni. „Ha Németország meghívta őket, akkor adjon nekik vízumot, és mi kiengedjük őket az országból. Más kontójára nem érdemes nagyvonalúnak lenni” – fogalmazott.
|
Orbán, a hajthatatlan
Botár Gergely / Miniszterelnöki Sajtóiroda |
Schulz és Tusk nyilatkozataiból kitűnt, hogy az Európát sújtó menekültválság megoldásának megítélésében nem jelentéktelen különbségek vannak a brüsszeli és a magyarországi döntéshozók között. Bár mindketten elismerték a Európai Unió határainak védelmében hozott magyar erőfeszítéseket, érzékeltették, hogy hiányolják a szolidaritás, a szükséget szenvedő emberek iránti együttérzés megnyilvánulásait.
Az EP elnöke azt mondta, hogy különbséget kell tenni a legális bevándorlók, a háború elől menekülő, ideiglenes védelemre szoruló személyek és a politikai menedékjogért folyamodók között. Ez utóbbiak helyzetét, mint diktatúrát „megkóstolt” politikus, nyilván Orbán Viktor is átérzi – tette hozzá. Orbán szerint viszont a magyarok és az európaiak „félnek”, mert úgy látják, hogy Európa vezetői képtelenek ellenőrzésük alatt tartani a menekültválságot. Európa akkor jár el humánusan és erkölcsösen, fejtegette, ha azt üzeni az útra kelést fontolgatóknak, hogy ne induljanak el Európa felé, maradjanak a biztonságos országnak számító Törökországban.
Így szívatták a menekülteket Bicskén
Pattanásig feszült a helyzet Bicskén, ahol megállították a Keleti pályaudvarról reggel kifutott „menekültvonatot”. A migránsok egyre dühösebbek, amiért Sopron helyett csak Bicskéig jutottak. Ugyanez Győrben és Nagyszentjánoson is megismétlődött, ott a migránsokat leszállították. A Keletiben még este is több ezren voltak.
Percről percre tudósításunkat itt olvashatják.
Tusk azt hangsúlyozta, hogy a menekülthullám feltartóztatása – amelynek jelképe, szerinte, a magyar kerítés – és a szolidaritás nem zárhatják ki egymást. „Ahogy a menekültekkel bánunk, az valójában az Európán belüli szolidaritás kifejeződése” – mondta. A válság által közvetlenül nem érintett tagállamoknak, amelyek a múltban maguk is haszonélvezői voltak az uniós szolidaritásnak, most együttérzést kell tanúsítaniuk azok iránt, akiknek erre szükségük van. Bármilyen ellentmondásosnak tűnik, közéjük tartoznak az olyan meghatározó tagállamok, mint Németország, Olaszország, és – Magyarország. Tusk szerint a menedékkérők befogadása fontos mutatója a valódi szolidaritásnak: jelenleg legalább 100 ezer embert kellene elhelyezni a tagállamokban. Schulz és Tusk is úgy vélték, hogy az országok teherbíró képességén alapuló kvótarendszer bevezetése hozzájárulna a válsághelyzet megoldásához.
Damaszkusz pályaudvar, Budapest
„A készenlétisek peckesen felálltak a Keleti bejáratához, de egy szír kisfiú megállította őket. Kezében szájharmonikát tartva nézegetett fölfelé a rendőrökre, és nyújtotta feléjük hangszerét. A fotósok azonnal lecsaptak a „történetre”, s kattogni kezdtek; a rendőrök hamar rájöttek, hogy ebből a képi helyzetből nem jönnek ki jól, és visszabújtak a pályaudvarra”.
Rab László riportja.
Orbán szerint azonban a kvótarendszerről azok is tudják, hogy nem megoldás, akik javasolják. Blöffnek nevezte a brüsszeli értesüléseket, amelyek szerint az Európai Bizottság a jövő héten azt fogja javasolni, hogy Magyarországról 54 ezer regisztrált menedékkérőt helyezzenek át a többi tagállamba. Szerinte Európának most kell megfizetnie az elhibázott katonapolitikai döntéseinek az árát, többek között úgy, hogy támogatja a fegyveres konfliktusok sújtotta országokat, s nem úgy, hogy kitárja számukra a kapukat.
Köszönjük, nem kérünk a muszlimokból
„Mi, magyarok egyébként sem kívánunk nagyszámú muszlim közösségekkel együtt élni, látjuk, hogy Nyugat-Európában mi történt ezekkel, és ez nekünk nem tetszik” – idézte föl Orbán a Tuskkal folytatott „történelmi” eszmecseréjét. Az Európai Tanács elnöke azonban másra helyezte a hangsúlyt, amikor a magyar miniszterelnököt fogadva, reagált a kormányfőnek a Frankfurter Allgemeine Zeitungban megjelent interjújára.
|
Idegenek, haza!
Botár Gergely / Miniszterelnöki Sajtóiroda |
„A kereszténység a közéletben és a társadalmi életben számomra azt jelenti, hogy segítek szükséget szenvedő testvéreimnek. A bevándorlásról szóló vitában pedig azt jelenti, hogy kész vagyok szolidaritásra és áldozatvállalásra. Egy keresztény számára mindegy, hogy a segítségre szorulónak milyen a faja, a bőrszíne és a nemzetisége”.
