Eddig a Fidesz kétharmados többsége unikumnak számított Európában. A német kormány sem rejtette véka alá aggodalmát azzal kapcsolatban, miként élt (vissza) az Orbán-kormány ezzel a hatalommal. De van-e más módszer, vagy törvényszerű-e, hogy a hatalmat a többség kíméletlenül kihasználja, arra hivatkozva, hogy erre kapott felhatalmazást a választóktól?
A koalíciós kormány eleve „önmagát fékezi”, hiszen a két nagy párt, a CDU/ CSU és az SPD nem egy irányba húz
A német alkotmány szerint az ellenzéknek akkor járnak a különleges ellenőrzési jogok, ha legalább a mandátumok 25 százalékát birtokolja. Csakhogy még ez sem sikerült a két kis pártnak, amely megpróbál ellensúlyt képezni a 80 százalékos többséggel szemben. A Baloldal és a Zöldek összesen 20 százalékkal bír. Elvileg nem lenne joguk parlamenti vizsgálóbizottság összehívására vagy arra, hogy a német alkotmánybíróság elé vigyék panaszaikat, és nem kezdeményezhetnének rendkívüli ülést sem.
|
Merkel kancellár és Gregor Gysi, a Baloldali Párt frakcióvezetője. Szót értenek egymással
Thomas Peter / Reuters |
– Zajlanak a tárgyalások arról, hogy így is megkapjuk az ellenőrző jogokat – mondta lapunknak a Baloldal parlamenti frakcióigazgatójának, Petra Sittének egy közeli munkatársa, és hozzátette: a két nagyobb párt is nyitott a megegyezésre. – Túl nagy a többségük, és ha ezzel visszaélnek, akkor a legitimitásuk csorbul – magyarázta.
Amúgy persze nem lehet a magyar és a német belpolitikát összehasonlítani: a koalíciós kormány eleve „önmagát fékezi”, hiszen a két nagy párt, a CDU/ CSU és az SPD nem egy irányba húz. Eszük ágába sincs például alkotmányt módosítani.
A baloldali politikus nem a kormányzati gőzhengertől tart, inkább az ellenkezőjétől: attól, hogy a nagykoalíció semmire sem használja majd a többséget. Megvalósítják talán a szociáldemokraták néhány projektjét (elsőként a törvényes minimálbért), de valódi, átfogó reformokra nem szánják el magukat. Sem az egészségügyben, sem az oktatásban vagy a környezetvédelemben. A kereszténydemokratáknak nincs programjuk, legfeljebb a költségvetés egyensúlyban tartása, míg az SPD már arra vár, hogy végre a párt adhassa a kancellárt – summázza a szakértő.
A Baloldal tudatában van annak, hogy az ellenzék legnagyobb tömörüléseként sokkal több figyelmet kap, mint korábban. Így olyan témákat is felvállal, amelyek korábban nem tartoztak az exkommunisták fő célkitűzései közé.
A Zöldek sem látják tragikusan az ellenzék „elnyomását”. A párt frakcióigazgatója, Britta Hasselmann munkatársa arról beszélt lapunknak, hogy hiába nagy a koalíció többsége, még felettük is ott áll a német alkotmánybíróság, amely ügyel arra, hogy az ellenzék alkotmányban rögzített ellenőrző jogai ne csorbuljanak.
|
A német kormány jól szórakozik - saját maga ellenzéke
Reuters |
A legtöbb jogász úgy véli, hogy ha a nagykoalíció megtagadná az ellenzéktől a különféle jogokat, arra hivatkozva, hogy nem éri el a 25 százalékot, az alkotmánybíróság az ellenzék javára döntene. Ilyen megaláztatást jó elkerülni, ezért inkább maguktól lesznek nagylelkűek.
Konkrét példát is mond: amikor a mandátumok kevesebb, mint tíz százalékával bíró Zöldek javasolták, hogy az amerikai lehallgatások ügyében üljön össze vizsgálóbizottság, ezt a koalíció lesöpörhette volna az asztalról. Mégsem tette, inkább csatlakozott a javaslathoz. Vita van viszont arról, van-e joguk normakontrollra az alkotmánybíróságra küldeni egy törvényjavaslatot, mert erre csak a mandátum 33 százalékával lenne lehetőségük.
Nem tudtak megegyezni arról sem, mennyi felszólalási idő jár a törpe ellenzéknek: elvileg ez mandátumarányos lenne (20 százalék). A koalíció nagylelkűen 25-30 százalékot ajánl, a Zöldek ennél is többet szeretnének. Arra hivatkoznak: a közvéleménynek joga van ahhoz, hogy megismerje az eltérő véleményeket, ehhez pedig nagyobb teret kell biztosítnai az ellenzéknek.
