Jávor szerint az utóbbi egy-két évben érezhetően csökkent az EU klímavédelmi lendülete: a jelenleg érvényes uniós vállalás – amely az üvegházhatású gázok kibocsátásának 40 százalékos csökkentését, a megújuló energiaforrások 27 százalékos részarányának biztosítását és az energiahatékonyság 27 százalékos növelését tartalmazza – nem igényel komoly erőfeszítéseket. Az EP a múlt hónapban a Tanács fenti álláspontjánál valamivel ambiciózusabb célokat fogalmazott meg: a Parlament akár az 50 százalékos csökkentést is elképzelhetőnek tartaná, fontosnak nevezi, hogy a klímavédelem sehol ne veszélyeztesse a helyi lakosság emberi és környezeti jogait, és hogy a nemzeti klímaszabályozásokat ne lehessen megtámadni például a TTIP vitarendezési fórumai előtt.
Mint az EP-képviselő kifejtette, az uniós polgárok többsége ennél is merészebb lépéseket várna: 70 százalékuk például az Eurobarométer kutatása szerint akár teljesen is lemondana a fosszilis energiahordozókról.
Feiler József, az European Climate Foundation szakértője szerint a klímaegyezmény aláírására készülő országok eddigi felajánlásai nem lesznek elegendőek ahhoz, hogy a felmelegedés mértéke a visszafordíthatósági szempontból kritikusnak számító 2 fokos határ alatt maradjon, inkább a 4 fokos szintet valószínűsítik. Jó hír ugyanakkor, hogy Kína, az USA, a Vatikán és India is elkötelezte magát a klímavédelem mellett, sőt a hivatalos besorolás szerint fejlődő országnak számító Kína a fejlődők éghajlatvédelmi beruházásainak finanszírozásába is hajlandó beszállni. Szerinte Párizsban olyan keretmegállapodás születhet, amelynek a részleteiről még évekig tárgyalnak, a célkitűzéseit pedig rendszeres időközönként felül kell vizsgálni.
Lukács Ákos, a fejlesztési tárca főosztályvezetője a Párizsban képviselendő magyar kormányálláspontot ismertette (nyilvános fórumon első alkalommal). A magyar kormány a többi tagállammal együtt 40 százalékos csökkentést vállal (mivel az összehasonlítási alap az 1990-es szint, mi már nagyrészt teljesítettük is a vállalást, bár a nagy kibocsátóknál, például az erőműveknél vagy a cementgyáraknál egyenként és 2005-höz képest vizsgálják a kibocsátások alakulását). Globális érvényű, jogilag kötelező és (a kiotóihoz hasonlóan) jegyzőkönyv formátumú megállapodást szeretnénk. Új információ még, hogy egymilliárd forintot már fel is ajánlottunk az ún. zöld klímavédelmi alapba, és hogy Ürge-Vorsatz Diána személyében egy magyar tag is bekerült az IPCC irányító testületébe.
Bart István, az Energiaklub társelnöke arról beszélt, hogy a kormány a szavak szintjén támogatja az európai erőfeszítéseket, a konkrét döntések és szakpolitikák viszont az ellenkező irányba mutatnak: nem segítik, hanem inkább fékezik a gazdaság klímabarát átalakulását (mondjuk a megújulókkal termelt áram támogatási rendszerének blokkolásával, a napelemadó bevezetésével, vagy legújabban a lakások energiahatékonysági korszerűsítésére szánt vissza nem térítendő támogatási ígéret visszavonásával).
|
Szmogba fulladt felhőkarcolók Kínában, Shenyangban: ilyet még ők sem láttak
Reuters |
Bart szerint a világnak voltaképpen mindegy, hogy milyen a magyar klímapolitika, hiszen az összes kibocsátásunk nagyjából egy közepes kínai városénak felel meg. Ugyanakkor ha elblicceljük az energiahatékonysági- és zöldenergia-fordulatot, akkor a magyar gazdaság beleragad egy korszerűtlen és drága energiafelhasználási struktúrába, a fejlett világ pedig elhúz mellettünk – ez legalább olyan nagy kockázat, mint maga a klímaváltozás.
