Az összes orosz tévécsatornán élő adásban közvetített, négyórás műsorban több városból, így Szevasztopolból, Szocsiból és Berlinből is volt élő kapcsolás, sőt videovonalon kérdést tett fel Edward Snowden, az amerikai nemzetbiztonsági ügynökség, az NSA Oroszországban menedékre lelt volt elemzője is.
Az államfő a beszélgetés előtt telefonon és interneten két és félmillió kérdést kapott, köztük jó néhányat az ukrajnai helyzetről. Putyin súlyos bűnnek nevezte, hogy a kijevi kormány bevetette a hadsereget az ország keleti részén zajló megmozdulások ellen. Tárgyalások helyett fenyegetőzni kezdett a hatalom, amely szavai szerint a szakadék felé halad, és viszi magával az országot is. Kelet-Ukrajnában az emberek maguk kezdtek fegyverkezni, nincs ott orosz katonai erő, egyetlen különleges alakulat vagy kiképző sem – mondta, és „ostobaságnak” nevezte az erről szóló híreket.
|
A magabiztosnak tűnő orosz államfő - REUTERS/Alexei Nikolskyi/RIA Novosti/Kremlin
|
Ugyanakkor elismerte, hogy a krími önvédelmi erők mögött orosz egységek álltak. Szavai szerint Moszkva nem erővel csatlakoztatta az országhoz a fekete-tengeri félszigetet, de „különleges alakulatok és a fegyveres erők segítségével” megteremtette a szabad véleménynyilvánítás feltételeit az ott élők számára. El akarták kerülni, hogy az események úgy alakuljanak, ahogyan most Ukrajna keleti részén zajlanak – mondta, ugyanakkor azt is közölte, hogy a Krím Oroszországhoz csatolásának egyik oka a NATO terjeszkedése, Ukrajna belépésének veszélye volt.
„Ha a katonai infrastruktúra a határainkhoz közeledik, válaszlépéseket kell tennünk” – jelentette ki. Azt viszont tagadta, hogy a Krím bekebelezésére régóta készültek volna. Mint mondta, a mai geopolitikai realitásokra akarták alapozni az orosz-ukrán kapcsolatokat, és csak akkor határoztak a közbelépésről, amikor a krímiek veszélyben érezték magukat, önrendelkezésre törekedtek.
A magabiztosnak tűnő orosz államfő egyszersmind előrevetítette, hogy Moszkva nem fogja elismerni a május 25-re kiírt ukrajnai elnökválasztás eredményét, mert szerinte annak legitimitásához alkotmányreformra lenne szükség. Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő meg is vádolta Putyint azzal, hogy a voksolás szabotálását, további provokációkat és az ukrajnai helyzet súlyosbítását akarja.
Az első értékelések arra is felhívják a figyelmet, hogy Putyin fontosnak tartotta beszélni a Moldovához tartozó, ám abból kiválni akaró Dnyeszteren túli területről, amelynek tartományi parlamentje szerdán a függetlenségének elismerésére szólította fel Oroszországot, az ENSZ-t és az Európai Uniót. Putyin megkerülte ugyan az erre vonatkozó kérdést, de a tárgyalások fontosságát hangsúlyozta, és kijelentette: a terület lakosainak biztosítani kell a jogot, hogy maguk döntsenek a sorsukról.
|
A szlavijanszki oroszbarát tüntetők - REUTERS/Gleb Garanich
|
Hosszasan beszélt az elnök Moszkva nemzetközi kapcsolatairól. Nem akarnak újabb vasfüggönyt – jelentette ki. Úgy vélekedett, hogy a Moszkva és Washington közötti bizalom már jóval a krími válság előtt, a líbiai beavatkozás idején megingott, ám ennek ellenére az együttműködés helyreállítására törekednek az Egyesült Államokkal, Európáról pedig kifejtette: lehetetlennek tartja, hogy az teljes egészében leállítsa az orosz gáz importját.
A műsorvezető erre nyomban idézett egy friss hírt, amely szerint José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke egy csütörtökön ismertetett, Putyinhoz írt levélben elfogadta az orosz államfő korábbi javaslatát, és közölte: az EU kész konzultációt folytatni Oroszországgal az Ukrajnán keresztül Európába irányuló orosz gázszállítás biztonságáról.
