A példája nem egyedi: Európában született és nevelkedett fiatal nők és férfiak is lelkesen csatlakoznak a szélsőséges iszlám szervezetekhez, hogy aztán éles harci helyzetben is kipróbálják magukat Szíriában vagy Irakban.
– A nőket az is vonzza ebbe a miliőbe, hogy itt minden korábbinál világosabban definiált női szerepek vannak. Tudják, hogy mit várnak tőlük, a nőnek feleségnek és anyának kell lennie, fő feladata, hogy a férjét támogassa – mondta a DW-nek Claudia Dantschke berlini iszlámszakértő, a Hayat vezetője.
A család türelmesen hallgatta a betanult iszlám propagandát, anyja csupán annyit kérdezett: no és mit eszel, fiam?
A Hayat (törökül és arabul Élet) feladata, hogy a dzsihadisták hálójába került fiatalokat megpróbálja onnan leválasztani, illetve segít a családtagoknak, hogy tudják velük tartani a kapcsolatot. Hasonlóan működik, mint a Németországban rendkívül sikeresnek tartott Exit, amely a szélsőjobboldali körökből segít kimenekülni a fiataloknak.
Mindezt nem állami eszközökkel, tiltásokkal vagy szabályokkal, retorziókkal próbálják elérni, hanem sok beszélgetéssel, biztos emberi hátteret nyújtva.
|
Nők egy helyes öltözködésre figyelmeztető transzparens mellett az Iszlám Állam de facto fővárosában, a szíriai Rakkában
STRINGER / Reuters |
A német menekültügyi és migrációs hivatal által fenntartott, csupán öt belső munkatárssal dolgozó Hayat most a nemzetközi érdeklődés középpontjába került, miután a The Guardian példának állította a londoni kormány elé. A brit politikusok eddig azon tanakodtak, hogy megvonnák a brit állampolgárságot azoktól, akik Szíriába mennek harcolni, hátha emiatt meggondolják magukat. Ám ez nem valószínű.
A Hayat más receptet kínál, igaz, ez időigényes és sok türelmet kíván. „A lényege, hogy nem szabad elengedni a fiatal kezét, meg kell erősíteni a kapcsolatot a családdal” – mondja a korábban rendőrként dolgozó, az Exitnél is sikeres Daniel Köhler a német Tagesschaunak.
Konkrét példát is említ: egy német család akkor fordult a Hayathoz, amikor a fiuk egy egyiptomi kiképzőtáborba ment, hogy felkészüljön a szíriai harcokra. Amikor Skype-on jelentkezett, egy órán keresztül az iszlamisták által belesulykolt propagandával traktálta a családját. A család türelmesen hallgatta, anyja csupán annyit kérdezett: no és mit eszel, fiam? Ekkor valami megváltozhatott benne, innentől magáról is hajlandó volt beszélni.
|
Feltételezett iszlám terroristát visznek bírája elé Németországban
Alex Domanski / Reuters |
Köhler szerint kulcsfontosságú, hogy nem szabad reagálni az ellenséges szövegekre, mert akkor megszakad a kapcsolat. Ha viszont sikerül újjáépíteni a család adta érzelmi biztonságot, van remény: az említett fiatalember ma már nem fanatikus. Noha Egyiptomban él, már nem akar fegyvert fogni a Nyugat ellen.
Általában anyák vagy lánytestvérek keresik a szervezetet, amikor valamelyik családtag viselkedése hirtelen megváltozik. Attól, hogy egy fiatal fiú nagy szakállt növeszt, még nem kell feltétlenül megijedni, de ha durván ideologikus szövegeket kezd mondani, van ok az aggodalomra.
A fiatalok egyre korábban vevők a radikális ideológiára. Keresik önmagukat, a példaképeket és olykor kalandot, de sokan missziót is látnak a külföldi harcban, ahol a „világot sújtó” igazságtalanság ellen harcolnának. Egyesek az otthoni konfliktusok elől menekülnek.
„Meg kell keresni a radikalizálódás okát, hogy tudjunk ellene tenni” – fogalmaz Köhler. Valószínűleg ez a legnehezebb, mert a családoknak sokszor önkritikát kell gyakorolniuk. A 2011 óta működő Hayat eddig harminc fiatalt hozott vissza a radikális iszlám környezetből, ötöt teljesen új útra állított. A szám alacsonynak tűnhet, de úgy is felfogható, hogy ennyivel kevesebb a potenciális öngyilkosmerénylő, aki feltűnhet az európai utcákon.
