Navracsics a meghallgatáson több kérdést is kapott az Orbán-kormány antidemokratikus lépéseiről, így a médiatörvényről, az igazságszolgáltatás függetlenségének a felszámolásáról, a röghöz kötésről, a civil szervezetek elleni razziákról is, amelyekben volt igazságügy-miniszterként az ő keze is benne lehetett. A kérdezők közül többen azt firtatták, hogy Navracsics az Európai Unió biztosaként is az Orbán-kormánynak ezt a szemléletvilágát fogja-e képviselni majd.
A magyar biztosjelölt erre nagyrészt elkerülő válaszokat adott. Felhívta a figyelmet többek között arra, hogy a médiatörvényt az Európai Bizottság ajánlásainak megfelelően módosították, a magyaroknak az EU-átlag feletti arányt jelentő 58 százaléka bízik az igazságszolgáltatásban, és beszélt arról is, hogy a civil szervezetekkel személy szerint ő kitűnő kapcsolatokat ápol. A legkevésbé védekezni a röghöz kötés kapcsán kapott kérdések ellen tudott, legalábbis elismerte, hogy ami a friss diplomások Magyarországon tartását illeti, „kényszerintézkedésről” van szó.
Egy csütörtöki kommentárból ítélve az Európai Bizottság elnökét, Jean-Claude Junckert nem aggasztja túlságosan Navracsics és Hill újravizsgáztatása, szerinte legalábbis a 28 biztosjelölt egy héten át tartó meghallgatásán eddig mindegyikük „meggyőzően igazolta" a felkészültségét a tisztség ellátására. Az, hogy Navracsicsot vagy Hillt végleg elkaszálják, nem valószínű, mert hiába az elégedetlenség velük, az EP két legnagyobb frakciója, a konzervatív Európai Néppárt (EPP) és az Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (SD) háttéralkuja értelmében lehetőleg nem buktatják meg egymás jelöltjeit, mert ez az egész brüsszeli politikai élet megbénításához vezető dominóhatást válthat ki.
Figyelemre méltó egyébként, hogy a brit biztosjelölt mellett a magyarral futtatnak még egy kört. Nagy-Britannia és Magyarország volt legalábbis az a két EU-tagország, amelynek képviselőjeként júniusban David Cameron brit és Orbán Viktor magyar miniszterelnök nem szavazta meg Juncker megválasztását az Európai Bizottság élére. A 26 másik tagország mindegyike Juncker mellett tette le a voksát.
