A legutóbbi konfliktus éppen Juncker kinevezését övezte. A huszonnyolc uniós kormányfőből csak kettő, a brit David Cameron és a magyar Orbán Viktor szavazott nemmel a luxemburgi Junckerre. Ezzel persze nem tudták megakadályozni a megválasztását (az Európai Parlament is áldását adta rá), de a magyar szembeszegülés aligha merült feledésbe.
Kiemelkedően fontos portfóliót kap viszont a francia Pierre Moscovici (gazdasági és pénzügyek), a brit Jonathan Hill (pénzügyi stabilitás, tőkepiacok), a német Günther Oettinger (digitális gazdaság) és a dán Margrethe Vestager (versenypolitika). Juncker szemmel láthatóan betartotta ígéretét, és a női jelölteket is jelentősebb területekkel jutalmazta. A regionális politika a román Corina Cretunak jut, a kereskedelem a svéd Cecilia Malmströmnek, a belső piac a lengyel Elzbieta Bienkowskának, az energiaunió a szlovén Alenka Bratuseknek.
Az új Európai Bizottságban öt volt miniszterelnök foglal helyet. Juncker a bejelentéskor úgy nyilatkozott, hogy Frans Timmermans volt holland külügyminiszter a „jobbkeze" lesz, megfogalmazása szerint ráadásul a távollétében „lelkileg" is. Timmermans azt fogja ellenőrizni, hogy a bizottsági programok maradéktalanul megvalósulnak-e a tagállamokban.
Az EU-biztosok a szerdai bejelentéssel még nem lélegezhetnek fel, szeptember végén európai parlamenti meghallgatás vár rájuk. Az illetékes szakbizottságokban több jelöltet is megszorongathatnak a képviselők. Brüsszeli értékelések egyöntetűen azt jósolják, hogy Navracsics kellemetlen kérdések sokaságára számíthat, az Orbán-kormány antidemokratikusnak tekintett – és uniószerte rengeteg bírálatot kiváltó – intézkedései miatt.
Az Európai Parlament az októberi plenáris ülésen, Strasbourgban szavaz majd az új Európai Bizottságról: jóváhagyni vagy elutasítani csak a teljes testületet tudja (egyes jelölteket tehát nem). Ha a bizottság zöld utat kap, november elsejével léphet hivatalba.
A jóváhagyás kapcsán máris kirobbant a szóháború a magyarországi pártok között. Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője úgy fogalmazott: az MSZP hátba támadta Navracsicsot, amikor közölte, hogy nem támogatja a magyar biztosjelöltet. Deutsch ezzel Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő korábbi bejelentésére utalt, amely szerint az Európai Parlament szocialista frakciója nem támogatja Navracsics kinevezését.
A fideszes politikus Szanyi nyilatkozatát „Falus Ferenc-i bizarr, a szürrealitás határait is túllépő politikai performansznak" minősítette. Hangsúlyozta, hogy egyetlen EU-tagállamban, egyetlen ellenzéki politikai erő sem tett hasonló lépést, az „extrémista kispártokat és a szélsőséges politikai erőket leszámítva". Deutsch a magyar szocialisták döntését kicsinyes, politikai haszonleső magatartásnak nevezte, és az „elhíresült Tavares-jelentéshez" hasonlította, amelynek „hajmeresztő ostobaságait, és hazugságait" is ők mondták tollba.
Felettébb furcsává teszi Deutsch Tamás kirohanását az a közlemény, amelyet a Fidesz EP-képviselői adtak ki, amikor Magyarországnak legutóbb EU-biztost kellett jelölnie. Akkor az Orbán Viktor vezette párt így reagált Andor László jelölésére: „A Fidesz európai parlamenti Képviselőcsoportja nem támogatja Andor László uniós biztosi jelölését. Andor László nem rendelkezik sem közigazgatási, sem politikai, sem európai uniós tapasztalattal. Személye mind belföldön, mind az Európai Unióban ismeretlen. Ezen okokból kifolyólag Andor László az egyik legsúlytalanabb a 27 biztosjelölt közül. A magyar érdekek képviseletére ezért alkalmatlan."
A Fidesz-közlemény mindjárt magyarázatot is talált Andor kiválasztására: „A jelölésének hátterében nyilvánvalóan nem rátermettsége, hanem Gyurcsány Ferenchez és Bajnai Gordonhoz fűződő személyi kapcsolatai voltak mérvadóak. Elfogadhatatlan, hogy polgárok támogatását elvesztett kormány bukott miniszterelnökének politikai bizalmasa még öt évig Magyarország uniós biztosa legyen. Jelölésével a magyar polgárok ismételt elárulása történt."
