Egy másik amerikai család egy roma testvérpárt vesz örökbe. A fivérek – az egyik ötéves és tíz hónapos, a másik négyéves – fejlődési zavarral és enyhe szellemi visszamaradottsággal küzdenek, vélhetően az intézeti körülmények miatt.
Ha egy külföldi család Romániából szeretne örökbe fogadni gyermeket, előbb alkalmassági tanúsítványt kell szereznie, amely a lakhatási körülményekre is kiterjed. Emiatt a fent említett esetekben az eljárás – a kérelem benyújtásától – körülbelül egy évet vett igénybe.
A román örökbeadási hatóság (ORA) által nyilvánosságra hozott adatok szerint a moratórium részleges feloldása, 2012 áprilisa óta ötvennyolc kérelem érkezett külföldön élő románoktól. A kiskorúak törvényszéke tizenegy kérést hagyott jóvá tizenkét gyermek örökbe adásáról. Hat gyerek Olaszországba, egy Spanyolországba, kettő Kanadába kerül. A legkisebb négy, a legnagyobb tizenkét éves, vagyis Romániában gyakorlatilag semmi esélyük nem volna az adoptálásra.
Románia 2001 októberében hirdetett moratóriumot a külföldi örökbefogadásokra az Európai Parlament nyomására. Akkoriban a nemzetközi sajtó a világ harmadik legnagyobb gyermekexportőrének nevezte Romániát – Oroszország és Kína után. A nyugati lapok valóságos „gyermekbizniszről” cikkeztek, amelyben az árvaházak illetékeseivel összejátszó közvetítők annak adták az árva gyermekeket, aki többet fizetett értük. Több száz kiskorúnak állítólag nyoma veszett, egyesek pedofil hálózatok vagy szervkereskedők kezére juthattak.
A moratóriummal a visszaélések megszűntek, viszont a szigorú szabályok rendkívüli módon megnehezítették az örökbefogadást. A bürokratikus akadályok miatt sokszor évek teltek el, amíg egy-egy eltaszított gyereket örökbe fogadhatónak nyilvánítottak. Két-három éves gyermeket viszont már kevesen mernek örökbe fogadni Romániában. 2012 áprilisában olyan új örökbefogadási törvény lépett életbe, amely gyorsítja az eljárást. Azóta automatikusan örökbe adhatóvá válik minden olyan gyerek, aki iránt sem a biológiai szülők, sem a rokonok nem érdeklődnek egy éven át.
Megnehezítik az örökbefogadást a társadalmi előítéletek is. Roma vagy fogyatékos gyermeket például csak kevesen fogadnak örökbe. Becslések szerint az eltaszított gyerekek több mint 70 százaléka közéjük sorolható, ezért sok árvának a nemzetközi örökbefogadás az egyetlen esélye.
A romániai családokat úgynevezett életmenetekkel buzdítják arra, hogy adoptáljanak. Nemrég negyven romániai városban szerveztek felvonulást „Az örökbefogadás, nemes választás” jelszóval. A gyermekvédelmi rendszerben dolgozók becslései szerint hatóránként taszítanak el egy-egy gyereket Romániában, ami évente mintegy ezerötszáz új árvát jelent.
