Nagylak is megszenvedi Párizst
Hiába ért el Románia jelentős eredményeket a korrupcióellenes harc terén, a Kouachi fivérek párizsi terrorakciója hosszabb távon is kitolhatja az ország schengeni csatlakozását. Az Unió lett elnöksége nem csak hivatalból bizakodó.
Románia – az EU-hoz szintén 2007-ben csatlakozott Bulgáriával együtt – négy éve várja, hogy beléphessen a határellenőrzéstől mentes schengeni övezetbe. Az Európai Bizottság még 2011 februárjában megállapította, hogy a két ország teljesíti a belépés technikai követelményeit, de a schengeni tagállamok belügyminiszterei azóta sem jutottak konszenzusra a csatlakozás időpontjáról. Előbb a franciák és a németek, majd a hollandok emeltek akadályokat, a Romániát és Bulgáriát behálózó korrupcióra hivatkozva.
A schengeni bővítésben így fontos szerep hárult az Európai Bizottság rendszeresen elfogadott igazságügyi jelentéseire, amelynek a legújabb kiadása napokon belül várható. Ez –akárcsak az előző kettő – várhatóan ismét megerősíti, ami szabad szemmel is látható: Bukarestben dübörög a korrupcióellenes harc. Szinte nincs hét, hogy ne tartóztatnának le, fognának perbe vagy ítélnének el egy-egy volt minisztert vagy más, magas rangú politikust. Csakhogy hiába a román igazságszolgáltatás erőfeszítése, a Charlie Hebdo szatirikus hetilap ellen elkövetett, január eleji támadás kapcsán több EU-tagállam a schengeni szabályok szigorítását sürgeti, és tartani lehet attól, hogy az övezet bővítése a prioritások listáján lejjebb kerül.
Traian Ungureanu európai parlamenti képviselő szerint a párizsi terrortámadás miatt akár évekre is jegelhetik a témát. – Szörnyű helyzetben vagyunk, a franciaországi események után a schengeni csatlakozás füstbe ment terv – vélte a néppárti (liberális) politikus a román Hotnews portálnak nyilatkozva.
Ungureanu szerint a párizsi merénylet aktiválta a „régi” tagállamok előítéleteit a kelet-európai országokkal szemben, ezért rossz következtetéseket vonnak le. Az Európai Parlament bel- és igazságügyi bizottságának tagja szerint a jó megközelítés az utas-nyilvántartási adatok rendészeti célú felhasználásáról szóló, 2004 óta halogatott szabályozás elfogadása lenne. Ez segítene elejét venni annak, hogy az iszlamisták gyakorlatilag szabadon utazgassanak Szíria és Európa között.
|
A magyar–román határon továbbra is elkérik az útleveleket, de az EU soros elnökségét betöltő Lettország szerint csak nyárig
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Carlos Coelho néppárti portugál képviselő az EUobserver hírportálnak nyilatkozva úgy vélte, hogy Románia és Bulgária felvétele éppenséggel növelné a schengeni övezet biztonságát. A két ország együtt az Európai Unió 2300 kilométernyi külső határáért felel, de amíg a schengeni zónán kívül vannak, addig rajtuk nem lehet számon kérni a schengeni normák betartását. Coelho reményét fejezte ki, hogy a tagállamok megértik: nincs összefüggés a szabad közlekedés és a franciaországi merényletek között, hiszen Párizsban francia állampolgárok gyilkoltak.
A kedvezőtlen körülmények ellenére az EU soros elnökségét ellátó Lettország igyekszik dűlőre vinni a kérdést. Erről a balti állam romániai nagykövete beszélt a napokban, a soros elnökség bukaresti bemutatkozásakor. Ilgvars Klava hangsúlyozta, hogy a biztonság javításán dolgozni kell, de „ez nem lehet ürügy a schengeni bővítés befagyasztására”. Egyúttal elárulta, hogy olyan információk vannak a birtokában, amelyek alapján kijelentheti: reális az esélye annak, hogy már a lett elnökség idején megszületik a döntés Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról.
Terroristákat toloncoltak ki
Románia a nemzetközi terrorizmus tranzitországa – ismerte el a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), amely „a jelenség és a járulékos veszélyek fokozódására” számít a következő időszakban. A szolgálat hét végén nyilvánosságra hozott közleménye szerint Romániát és a térséget egyre gyakrabban ejtik útba a Szíriába és Irakba igyekvő, főleg Európa északi részéről és a Nyugat-Balkánról származó iszlamisták, akik készek az Iszlám Állam terrorszervezet oldalán harcolni. A SRI hangsúlyozta, hogy Romániát nem érték ugyan terrortámadások, de a bukaresti hatóságok lefüleltek nemcsak „átutazó”, hanem az ország területén szervezkedni próbáló iszlamistákat is. Korábban napvilágra került információk szerint az elmúlt öt évben 41 személyt nyilvánítottak nemkívánatosnak és utasítottak ki az országból, terrorista szervezkedés gyanújával. (Sz. L.)
