A rendőrség működésében is változások történtek. Sajtójelentések szerint a letartóztatások során jellemző, hogy a bámészkodók telefonos kamerával rögzítik a történteket, és ezt teszik a rendőrök is. Kezd általánossá válni, hogy az egyenruhások testkamerát is viselnek.
„Egyre több rendőrőrsön ismerik fel, hogy jó kapcsolatot kell kialakítani a lakossággal, hogy a rendőrök és az emberek bízzanak egymásban, együtt teremtsék meg a közbiztonságot” – mondta a Népszabadságnak David A. Harris. A Pittsburghi Egyetem jogászprofesszora szerint eddig ez nem volt prioritás, hiába szerepelt a rendőrség jelszavai között. Mind több helyen gondolják át azt is, mikor kell a rendőrnek keményen fellépnie és mikor inkább tompítania egy konfliktus élét.
„A rendőrök eddig túl gyorsan és könnyen folyamodtak erőszakhoz”
– jelentette ki Harris.
|
Egy a rendőri erőszak ellen tüntetők közül Fergusonban
Lucas Jackson / Reuters |
A szakértő hangsúlyozta, hogy az USA-ban a rendőrség működése decentralizált. Az elnök, a kormány vagy a kongresszus közvetlen utasításokat csak a szövetségi hatóságoknak, például az FBI-nak vagy a titkosszolgálatoknak adhat. A központi szerveknek az államok és önkormányzatok szintjén szerveződő rendőrségek esetében csak az a feladatuk, hogy megköveteljék az alkotmányos működést. Az elnök iránymutatást adhat, amit meg is tett a rendészeti munkacsoport tavalyi felállításával és azzal, hogy annak javaslatait nyilvánosságra hozta. Az azonban már az egyes rendőrőrsökön, kapitányokon és polgármestereken múlik, hogy ezekből mit valósítanak meg.
Harris szerint a rendvédelmi reform és a faji kapcsolatok témája meghatározó lesz a következő, 2016-os elnök- és törvényhozási választásokon is. Michael Brown halála ugyanis egy olyan mozgalmat indított el, amely attól sem riad vissza, hogy megzavarja elnökjelölt-aspiránsok nagygyűléseit. Ez történt a hét végén Bernie Sanders vermonti szenátorral is, aki az aktivisták szerint eddig nem állt ki a feketék egyenjogúsága mellett.
Nem Michael Brown volt az egyetlen fegyvertelen fekete férfi, akit fehér rendőrök öltek meg a közelmúltban, mégis az ő esete vált szimbolikussá. Harris szerint ennek az az oka, hogy nemcsak egyszerű haláleset volt, hanem rávilágított a helyi rendőrség rasszizmusára és arra is, hogy
a hatóságok célja nem a közbiztonság megteremtése volt,
hanem az állandó büntetésekkel csak pénzforrásnak használták a helyieket.
|
Országos szintű problémáról van szó
Rick Wilking / Reuters |
„Az emberek már évek óta ebben éltek, és egyszerűen elegük lett, és felszínre tört a feszültség” – magyarázta Harris. Meghatározó szerepet játszott a közösségi média is, amely „élőben” közvetítette a képeket arról, hogy a rendőrség elsöprő katonai erővel lép fel a tüntetőkkel szemben. „A rendőröknek
nem volt kapcsolatuk a saját közösségükkel.
Nem voltak barátaik, hogy rajtuk keresztül befolyásolják őket, így előálltak a páncélozott járművekkel” – tette hozzá Harris. Az csak tovább rontotta a helyzetet, amikor megjelent a hagyományos média, és néhány újságíróval szemben is túlkapásokat követtek el a rendőrök.
„Ma, egy évvel később már mindenki számára világos, hogy ezek nem elszigetelt esetek. Országos szintű problémáról van szó, olyanról, amely bárhol megtörténhet” – mondta Harris, aki óvatos optimistának vallja magát. Úgy véli, a folyamatokat, amelyek elindultak, nem lehet megállítani, de még több évtized is eltelik majd, mire ezeket a mélyen gyökerező problémákat megoldják. Szavai szerint „lassú lesz, de ha az emberek továbbra is nyomást gyakorolnak a választott képviselőikre, akkor sikerülni fog.”
