Arról még folynak az államközi tárgyalások, hogy fegyvereikkel vagy nélkülük vonulnak-e ki a Krímből az ukrán egységek – ismerte el Leonyid Poljakov kijevi védelmi miniszterhelyettes, aki azt is közölte: Ukrajna nemzetközi bíróságon fog kártérítést követelni a Krímben elvesztett vagyonáért, így a katonai létesítményekért és felszerelésekért is, például a hadihajókért.
|
A hrivnya mellett orosz rubelben is kiírják már az árat a Krímben
Shamil Zhumatov / Reuters |
Moszkvai sajtójelentések szerint ugyanis az ukrán flottának mind a 67 hajója orosz zászló alá került, miután kedd este ostrommal elfoglalták a Cserkasszi aknaszedőt is, amelynek legénysége a legtovább állt ellen az oroszok nyomásának. Az UNIAN hírügynökség szakértői értékelésre hivatkozva azonban azt írta: tíz hajó ukrán ellenőrzés alatt marad.
Kijevi értesülések szerint éppen a Krím sorsa miatt koalíciós feszültség alakult ki a Viktor Janukovics elnök bukását okozó tüntetések két fő ereje, a Vitalij Klicsko vezette UDAR, valamint a Julija Timosenko volt kormányfő és Olekszandr Turcsinov ideiglenes államfő nevével fémjelzett Batykivscsina párt között.
Az eddig csak a felszín alatt érezhető konfliktus a hét elején nyilvánosságot is kapott – írta az Insider című internetes lap, amely szerint Klicskóék a hatalom monopolizálásával vádolják politikai partnereiket. Azt is a szemükre vetik, hogy a Krímet nem elveszítették, hanem feladták.
Az UDAR képviselői nélkül megalakult kormányon azonban nem látszik a vita. Tegnapi kibővített ülésén részt vett Stefan Füle, az EU bővítési biztosa is, és azt ígérte, hogy Brüsszel felgyorsítja az egyszerűsített vízumrendszer bevezetését az ukránok számára.
A kabinet pedig meg is tette az ehhez szükséges első lépést: Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök bejelentette, hogy még az idén bevezetik a biometrikus útlevelet. Ez Andrij Descsicja külügyminiszter előrejelzése szerint akár már az év végére lehetővé teheti, hogy az ukrán állampolgárok vízum nélkül utazzanak az EU országaiba.
|
Szántanak Oroszországban - attól tartanak, idén benzinhiányban nem jut el üzleteikbe a hagyományosan nagy piaci részesedéssel bíró krími búza
Reuters |
A krímiek számára viszont megnehezítik a vízumszerzést: ők Oroszországban működő diplomáciai képviseleteken nem, hanem csak Ukrajnában és kizárólag ukrán útlevélbe kaphatnak uniós beutazási engedélyt.
Ugyanakkor akár a radikálisok ukrajnai előretörését kifogásoló Oroszországnak tett gesztusnak is tekinthető – bár valószínűleg ugyancsak inkább nyugati ösztönzésre kezdődött meg – az a tisztogatási akció, amelyet kedden indítottak és tegnap is folytattak a rendfenntartó erők az ukrán szélsőségesek ellen.
Arszen Avakov belügyminiszter a kabinet ülése előtt elmondta, hogy Kárpátalján és Zaporozsje megyében is szembenállás alakult ki a rendőrök és a magukat a Jobboldali Szektor ultranacionalista szervezet képviselőinek valló, automata fegyverekkel felszerelt csoportok között. „Ha nincs politikai megoldás, akkor az államnak intézkedéseket kell hoznia” – idézte az UNIAN Avakovot, aki arra figyelmeztetett: ellenkező esetben – miként például Szomáliában – bandák uralják majd az utcákat.
Miért éppen Alaszka?
Az orosz közvéleményben már viccek is terjednek arról, hogy a Krím bekebelezése után Moszkva visszaköveteli-e magának Alaszkát is, amelyet a cári Oroszország 1867-ben 7,2 millió dollárért adott el az Egyesült Államoknak. A téma, amelyet a minap – szavai szerint tréfából – az Oroszországot az EU-ban képviselő nagykövet, Vlagyimir Csizsov is „bedobott” egy amerikai televíziós talkshow-ban, időről időre felvetődik az orosz hírportálokon. Például azért, mert a Fehér Ház internetes honlapján nemrég petíciót indítottak, azt szorgalmazva, hogy a régió kerüljön vissza Oroszországhoz. A beadványnak azonban – noha szerdáig több mint 27 ezren aláírták – még csak jelképes jelentősége sincs, hiszen bárki csatlakozhat hozzá, aki regisztrálja magát az oldalon. Az orosz netes oldalakon mindenesetre újra feltűntek azok a már szovjet korszakban megjelent, a történelmi tényeknek ellentmondó híresztelések, hogy voltaképpen nem is el-, hanem csak 99 vagy száz évre bérbe adták Alaszkát az USA-nak. Sőt a Newsru.com hírszolgáltató olyan pletykákat is felidéz, amelyek szerint valójában Lenin és Sztálin, valamint a "bérleti jog" lejárta idején a Szovjetunió élén álló Leonyid Brezsnyev a felelős a terület elvesztéséért.
