Az orosz elemzők ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy nem szabad nagy jelentőséget tulajdonítani a jórészt protokollfunkciót ellátó cseh államfő kijelentésének. Prága aktív részese a NATO-nak – írta például a Gazeta.ru hírportál, és emlékeztetett arra, hogy a szövetség gyors reagálású erői a múlt héten éppen Csehországban kezdtek gyakorlatot. A nemzetközi folyamatokat vizsgáló orosz tudományos akadémiai intézet, a Helyzetelemző Központ egyik osztályvezetője, Szergej Utkin pedig csak a vita nyilvánosságát tartja szokatlannal. Az ilyen szennyest nem szokás kiteregetni – mondta a szakértő, aki szerint az utóbbi években a cseh elnökök többször is az Európai Unió fősodrától eltérő véleményt hangoztattak, ám még országuk külpolitikájára sincsen meghatározó befolyásuk, nemhogy a közösség egészére.
A vita mindenesetre a bő egy hónap múlva esedékes moszkvai ünnepségekre terelte a figyelmet. A rendezvényre 68 ország képviselőit hívták meg, és Szergej Ivanov, az orosz elnöki adminisztráció vezetője szombaton arról számolt be, hogy eddig 25 állam, valamint nemzetközi szervezet vezetői erősítették meg részvételüket. A végső szám azonban csak a hónap végére alakul ki, mert „néhány külföldi állami vezető még gondolkodik" – tette hozzá, és bejelentette: a Vörös téren felvonuló katonák közt legalább tíz blokkban külföldi fegyveres erők képviselői lesznek.
Az igaz, még nem mindenki reagált a meghívásra, így Áder János magyar köztársasági elnök sem, könnyen lehet azonban, hogy az uniós vezetők közül Zeman mellett csak Alexisz Ciprasz görög és Nikosz Anasztasziadisz ciprusi elnök lesz jelen a Vörös téri megemlékezésen, amelyen a tervek szerint 194 haditechnikai eszköz, 150 repülőgép és helikopter, valamint 14 ezer katona vesz részt. A tagországok többsége, így Nagy-Britannia, Lengyelország, a balti államok vagy Bulgária már jelezte, hogy vezetői Moszkva Ukrajna-politikája ellen tiltakozva távol maradnak, csakúgy, mint az Európai Tanács lengyel első embere, Donald Tusk és Barack Obama amerikai elnök is. Angela Merkel német kancellár ügyes diplomáciai húzással a Győzelem napja után, május 10-én utazik Moszkvába, ahol Vlagyimir Putyinnal együtt, a Kreml tövében megkoszorúzza az ismeretlen katona sírját.
Ott lesz viszont az ünnepségen a kínai, az indiai és a dél-afrikai elnök, elmennek Vietnam, Kuba, Mongólia vezetői. Kim Dzsong Un észak-koreai diktátor is meghívást kapott, és még az a lehetőség is felvetődött, hogy az ünnepségek oldalvizén találkozhat kínai kollégájával. Az RBK információs ügynökség összesítése ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy szintén szerénynek ígérkezik a Moszkvával jó viszonyban lévő szovjet utódállamok képviselete: az ukrán államfő nem is kapott meghívót, és várhatóan csak Belaruszból, Kazahsztánból és Türkmenisztánból érkezik az elnök a rendezvényre, a Független Államok Közösségének más országaiból alacsonyabb rangú delegációt küldenek.
|
Putyin és Zeman tavaly a normandiai partraszállás 70. évfordulóján tartott megemlékezésen. Méltó válasz?
Alain Jocard / Reuters |
Diplomáciai szempontból Moszkva számára fontos, hogy minél több vendég részvételével lehessen demonstrálni, Oroszország nincs nemzetközileg elszigetelve. A Kreml pedig igyekszik csökkenteni a külföldi lemondások jelentőségét, mondván, „túlélik", ha nem minden meghívott jön el. Szergej Lavrov külügyminiszter például arra hívta fel a figyelmet, hogy öt esztendeje, a 65. évfordulón is csak 28 külföldi vendég volt Moszkvában, akkor azonban sokakat belpolitikai okok, no meg a gazdasági válság elleni küzdelem teendői tartottak távol a megemlékezéstől. 2005-ben pedig 53 ország és nemzetközi szervezet vezetői voltak ott a Vörös téren, köztük George W. Bush amerikai, Jacques Chirac francia elnök, Gerhard Schröder német kancellár és Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök.
