Oroszország változatlanul visszafogottan reagál a függetlenségi referendumokra. Kedden a külügyminisztérium adott ki közleményt, de az is csak Moszkva elvárásait hangoztatta. A dokumentum szerint arra számítanak, hogy az április 17-én Genfben kötött megállapodásnak és az EBESZ rendezési tervének megfelelően az EU és az Egyesült Államok – még a május 25-én esedékes ukrajnai elnökválasztás előtt – rábírja a kijevi kormányzatot az államszerkezet kérdéseinek és a régiók jogainak mielőbbi megvitatására.
Párbeszédet szorgalmaz a német külügyminiszter is. Frank-Walter Steinmeier Kijevben Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfővel tárgyalt, és kijelentette: reményei szerint az ukrán politikai erők és civil szervezetek képviselőinek részvételével ma induló kerekasztal-tárgyalások lehetővé teszik az oroszbarát fegyveresek leszerelését, és javítják a politikai légkört az elnökválasztás előtt. A tárgyalásokat Jacenyuk és Olekszandr Turcsinov ideiglenes államfő kezdeményezte azzal a céllal, hogy nemzeti konszenzust alakítsanak ki a társadalom kulcskérdéseiben. Turcsinov azonban az elmúlt napokban nemegyszer hangoztatta, hogy a Kijevben csak „terroristákként” emlegetett lázadók nem vehetnek részt az egyeztetésben.
Vagyis olyan erőket zárnak ki a párbeszédből, amelyeknek érdemi befolyásuk lehet a kelet-ukrajnai fejleményekre. Mihajlo Pogrebinszkij, a Kijevi Politika- és Konfliktuskutató Központ igazgatója éppen ezért nem nagyon hisz a párbeszéd sikerében. – Nem világos, hogy ott lesznek-e azok, akik valóban a tiltakozókat képviselik –mondta a Népszabadságnak a politológus. Úgy látja, hogy sem a kormány, sem a vele szemben állók nem mutatnak nagy hajlandóságot a tárgyalásra. Szerinte akkor lehetne esély a sikerre, ha a kerekasztalt megfelelő intézkedésekkel készítenék elő, és ez elsősorban Kijev dolga lenne. Szabadon engedhetnék az őrizetbe vett tiltakozókat, konkrét lépéseket tehetnének az alkotmánymódosítás érdekében, noha eddig csak beszéltek róla, és le kellene állítani a kelet-ukrajnai katonai akciókat – sorolta a példákat.
A kormányzat azonban ragaszkodik a „terroristaellenes művelethez”, amely tegnap újabb halálos harcokat hozott. Kramatorszknál fegyveresek megtámadtak egy katonai menetoszlopot, és az összecsapásban a biztonsági erők hat tagja meghalt. A másik oldal veszteségeiről nem érkezett hír.
Moszkva közben nemcsak a Nyugatot sürgeti a kijevi hatalom befolyásolására, hanem maga is határozott lépéseket tesz ezért. Az állami többségű gáztársaság, a Gazprom tegnap bejelentette, hogy júniustól csak előzetes fizetés után szállít gázt Ukrajnának, amely már három és fél milliárd dolláros lejárt adósságot halmozott fel. A mostani ütemben csak akkor folytatódnak a szállítások, ha június másodikáig 1,66 milliárd dollár befut a Gazprom számlájára. Moszkva Viktor Janukovics ukrán államfő bukása és a Krím annektálása után csaknem a duplájára emelte az Ukrajnának szállított gáz árát, ezer köbméterért most több mint 486 dollárt kér, amit Kijev
nem fogad el. Jacenyuk már korábban jelezte, hogy a régi áron hajlandók lennének fizetni, tegnap pedig felszólította Moszkvát, hogy ne használja „fegyverként” a gázt.
Berendelték a magyar követet
Berendelték kedden az ukrán külügyminisztériumba Magyarország kijevi nagykövetét. Bayer Mihályt azért hívták tisztázó beszélgetésre, mert az ukrán kormány köreiben aggodalmat váltottak ki Orbán Viktor azon kijelentései, amelyek autonómiát és a kettős állampolgárság elismerését sürgetik a kárpátaljai magyar kisebbség számára – idézte az Interfaksz Ukraina hírügynökség Jevgenyij Prerebijniszt, az ukrán külügyi tárca tájékoztatási osztályának vezetőjét.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök keddi sajtóértekezletén „nem szerencsésnek” minősítette Orbán a határokon túl élő magyarok autonómiájáról tett kijelentéseit. Megérti a Magyarország határain kívül élő honfitársai iránti aggodalmát, de azt is figyelembe kell venni, hogy „ne támogassuk a szakadárok akcióit”. Ezt nyíltan megmondja Orbánnak, amikor csütörtökön találkoznak, még ha ezzel „el is rontja” a hangulatot.
