„A hazafiság azt jelenti, hogy mindenkivel bajunk van, aki nem olyan, mint mi”

– A legtöbb román számára a hazafiság azt jelenti, hogy mindenkivel bajunk van, aki nem olyan, mint mi. Ami nem más, mint etnocentrizmusból táplálkozó idegengyűlölet. Ez a kelet-európai típusú nemzeti identitás, amelyről Bibó István is írt, visszafog minket, semmi keresnivalónk vele a XXI. században – fejtegette Bortun.

A megoldást illetően az „ázsiai kistigrisek” példáját hozta fel, amelyek a XX. század végén kommunikációs kampányok segítségével léptek ki az alulfejlettségből. Első lépésként azonosították a saját kulturális tőkéjüket, majd összevetették  Japánéval, és megnézték, hogy melyek azok a minták, amelyek náluk hiányoznak. Ezt követte egy részben a kormányok, részben a Világbank által finanszírozott reklámhadjárat, amelyben hagyományos klipeket, dokumentum- és művészfilmeket egyaránt felhasználtak.

– A viszonyulásainkat az értékeink határozzák meg. Ma Romániában az ügyeskedő az értékes ember, de ezt egyetlen generáció alatt meg lehet változtatni – bizonygatta. Utalt arra, hogy a Pentagon a hollywoodi filmstúdiók segítségét kéri, ha például nem jelentkeznek elegen katonának. Vajon működhet-e a módszer Romániában is? – Nézze meg a kisiskolásainkat, egyik napról a másikra „zöldekké”, környezetvédőkké váltak. Megszólják a szüleiket, ha nem a megfelelő zsákba dobják a papírt és a műanyagot. Ezt tanulták az iskolában, a tévéből, az interneten – válaszolta. Bortun szerint azok a fiatalok, akik 2015 őszén a Colectiv klubban kitörő halálos tűz után az utcán azt kiáltozták, hogy „olyan országot akarnak, mint külföldön”, valójában modernitást követeltek.

A politikusok mozgásterét viszont korlátozná egy országprojekt, ezért nem áll érdekükben a konszenzus kialakítása – ismerte el az elemző. Bortun mégis „mérsékelten bizakodó” az államfő kezdeményezésének sikerét illetően, főleg miután a terv mellé állt Mugur Isarescu, a Román Nemzeti Bank jelentős közéleti befolyással rendelkező kormányzója is.