Ez önmagában nem újdonság, már korábban is felvetette ezt a lehetőséget azzal az indoklással, hogy ha Tibet nem lesz szabad, akkor ő nem kíván újjászületni. (Állítása szerint valódi autonómiát akar Tibetnek, nem elszakadást Kínától.) Márpedig szerinte csak a mindenkori dalai láma, illetve a vallási közösség vezetői dönthetnek ilyen kérdésben, a kínai kormányzatnak nincs joga utódot választani.
|
Tibeti küldöttek szerdán Pekingben a népi gyűlésen. Maguknak akarják a végső szót
Kim Kyung Hoon / Reuters |
"Amikor 90 év körüli leszek, ki fogom kérni a tibeti buddhista hagyományok lámáit, a tibeti közvéleményt, és a tibeti buddhizmust követő más embereket is, hogy a dalai láma intézménye folytatódjék-e vagy sem" – idézte most a South China Morning Post korábbi kijelentését.
Padma Csholing, a kínai fennhatóságú Tibet autonóm terület kormányzója feltételezhetően a Welt am Sonntag-interjúra reagálva érvelt hétfőn a pekingi Népi Gyűlés ülésszaka keretében a sajtó képviselőinek azzal, hogy a dalai láma utódlása kérdésében a tibeti buddhista hagyományokat, a vallás előírásait és a történelmet alapul véve kell eljárni.
Azt sem mulasztotta el megjegyezni, hogy ez ügyben a kínai kormánynak döntő szava van: a dalai láma tisztségéhez 1653-tól szükség volt a kínai központi kormány megerősítésére.
A jóváhagyás szükségességéről Kínában 2007-ben külön állami rendelkezést is hoztak – emlékeztetett az MTI. Az említett rendelkezésben leszögezték, hogy Tibet a Jüan-dinasztia idején, 700 évvel ezelőtt vált a kínai központi hatalom alá tartozó adminisztratív területté.
"Ha a dalai láma azt mondja, hogy nincs újjászületés, akkor nincs? Lehetetlen. A tibeti buddhisták közül senki nem fogadná el, tiszteletben kell tartanunk a történelmet"
– mondta az egyébként etnikailag tibeti kormányzó.
"Nem Padma Choling, miként nem az ateista kommunista párt bármely más vezetőjének dolga beleszólni a tibeti buddhisták ügyébe" – reagált Dharamszalából a száműzetésben lévő kormány miniszterelnöke. Lobszang Szangaj szerint ez olyan, mintha Fidel Castro azt mondaná, én választom ki a következő pápát, s a katolikusoknak ehhez kell tartaniuk magukat. Szangaj válasza a pekingi uralom elleni, kudarcot vallott 1959-es tibeti felkelés évfordulóján hangzott el.
Csak szellemi vezető
A 14. dalai lámát tizenöt éves korában, 1950. november 17-én, egy hónappal a kínai hadsereg bevonulása, Tibet „békés felszabadítása" után léptették trónra, s lett a feudális Tibet vallási és politikai vezetője. Kilenc évvel később egy kudarcba fulladt felkeléskor hagyta el Tibetet, ahová azóta sem tért vissza. A tibetiek vallásszabadságának és emberi jogainak karizmatikus képviselője lett.
Száműzetésben még 2011-ben hivatalosan lemondott politikai szerepéről, csak a szellemi vezetői feladatot tartotta meg. Ekkor erősítette meg, illetve adta át formálisan a politikai vezetést a menekült kormány miniszterelnökének.
A száműzetésben élő tibetiek attól tartanak, hogy a dalai láma utódjának sorsa is ugyanaz lesz, mint a pancsen lámáé. 1995-ben a dalai láma megnevezett egy fiút Tibetben a korábbi pancsen láma újjászületett utódjaként, ám a kínai hatóságok házi őrizetbe zárták, és mást jelöltek ki helyette.
