A horrorforgatókönyv Friedman szerint az, hogy a mostani kijevi vezetés megbukik, a Kremlnek pedig sikerül hatalomra juttatnia egy Moszkva-barát kormányt. Ebben az esetben az oroszok Ukrajna nyugati részén is állomásoztathatnának katonai erőket, ami komoly fenyegetést jelentene a NATO keleti szárnyára, így Magyarországra is. Éppen ezért racionális döntésnek nevezi, hogy az USA közelebb jött. Vagyis a Baltikumtól Lengyelországon át Romániáig és Bulgáriáig egyfajta „cordon sanitaire-t”, az oroszokat elrettentő-feltartóztató katonai kapacitást épít ki. A folyamat még csak most kezdődött, egyelőre egy dandárról van szó, de az USA-nak van elég korszerű nehézfegyvere, így modern tankjai is. Az oroszoknak négy-öt évre van szükségük hadseregük felfejlesztésére, utána Moszkvától függ, mire használják a katonai erőt.
Névjegy
GEORGE FRIEDMAN 1949-ben született Budapesten. Holokauszttúlélő szüleivel emigrált az Egyesült Államokba. A New York-i Cornell Egyetemen szerzett doktori fokozatot, húsz évig oktatott magas rangú katonai vezetőket. 1996-ban alapította meg a hírszerzésre és elemzésre szakosodott vállalkozását, a Stratfort. Nős, négy gyermeke közül ketten az amerikai hadseregben szolgálnak.
– Mindenesetre nehezen tudok elképzelni olyan helyzetet, hogy míg a lengyelek és a románok különleges viszonyt építenek ki az Egyesült Államokkal, Magyarország kimarad belőle – mondta Friedman, utalva az amerikai védelmi miniszter keddi tallinni bejelentésére. Ashton Carter közölte, hogy az Egyesült Államok tankokat, tüzérségi fegyvereket és más katonai felszerelést fog ideiglenesen áthelyezni kelet- és közép-európai országokba. Lettország, Litvánia és Észtország, valamint Lengyelország, Románia és Bulgária már hozzájárult az említett nehézfegyverek állomásoztatásához – tette hozzá a Pentagon irányítója.
Amerika látványos visszatérése Kelet-Közép-Európába azonban nem jelenti azt, hogy a térség országai hátradőlhetnek. Friedman szerint a régióra jellemző másik tévhit az, hogy az itteni államok folyamatosan védelmezőt keresnek, illetve abba az illúzióba ringatják magukat, hogy a NATO-tagsággal garanciálisan bebiztosították védelmüket. – Amerika nem tűzoltó, és nem tud megvédeni egy másik országot. Csak arra képes, hogy segítsen más szövetségesekkel összefogva. Kelet-Európa még nem nőtt fel annak megértéséhez, hogy költenie kell a biztonságra – hangoztatta Friedman.
Oroszország kapcsán Friedman arról a tévképzetről is beszélt, miszerint a paksi atomerőmű bővítése energiafegyvert adna a Kreml kezébe, és a magyarok ezzel kiszolgáltatnák magukat. Szerinte az igazi energiafegyver a kőolaj, amely éppen az oroszok ellen fordult. A kőolajexport Oroszország fő bevételi forrása, de Vlagyimir Putyin elnöknek és hatalmi köreinek nincs semmi befolyásuk a világpiaci árakra.
– A kérdés az, hogy a gazdasági problémákkal küszködő Oroszország képes lesz-e túlélni Ukrajna nélkül és a csökkenő olajbevételekkel. Azért, mert a magyarok vesznek két atomreaktort, nem lesznek Moszkva szatellitállama – jelentette ki.
Friedman szerint a magyar külpolitikának a nemzeti szuverenitás fenntartására, a nyugati világba való beágyazódásra és a nemzeti fejlődést szolgáló gazdasági kapcsolatokra kell összpontosítania. Elgondolkodtatónak nevezte Dél-Korea példáját, amely az 1950-es években rizstermelők országa volt, mostanra komoly világgazdasági hatalommá vált. Úgy, hogy Szöul a külpolitikája pilléreihez az Egyesült Államokhoz fűződő viszonyt választotta.
Tárgyalni kellene a szeparatistákkal
Viktor Janukovics „az ukrán állam tragédiájának” tartja a Krím orosz bekebelezését. A tavaly februári kijevi kormányellenes megmozdulások nyomán elűzött ukrán elnök a BBC-nek adott interjújában ugyanakkor azt mondta, hogy kevés az esély a fekete-tengeri félsziget visszaszerzésére. Kiállt amellett, hogy a Donyec-medence szakadár régiója Ukrajna része maradjon, de ehhez szerinte közvetlen tárgyalásokra van szükség a szeparatistákkal. (Hírösszefoglalónk)
