Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) egykori alkalmazottja – aki az Egyesült Államokban egy időre az első számú közellenségnek számított az NSA által világszerte hatalmas méretekben végzett lehallgatási és megfigyelési programok leleplezése után, és végül Oroszországtól kapott menedékjogot – az OSA-nak az állampolgárok megfigyeléséről rendezett fotókiállítás záróeseményén szólalt meg. A közönség soraiban ült Soros György és felesége is.
„Nem hinném, hogy Barack Obama legfontosabb szövetségesei között tart számon, de támogatom a jelenlegi kormányt"
– mondta Snowden. Obamának a San Bernardinó-i terrortámadást követő beszédét pedig „meglepően bátornak" nevezte. Kiderült, hogy a 14 halálos áldozatot követelő támadás elkövetői az Iszlám Állam terrorszervezettel szimpatizáltak. Az elnök azonban nem jelentette be a polgári szabadságjogok korlátozását vagy szárazföldi támadást az IS ellen. Miközben egy tragédia idején ez a legnehezebb. Egy politikusnak azt a legegyszerűbb mondania ilyenkor: megtámadtak minket, az értékeinket és a szabadságunkat, és ezért odamegyünk a hadseregünkkel, fiataljainkkal, és kiirtjuk ezt a veszélyt. „Az elmúlt 14 év azt tanította meg nekünk, hogy ezzel több terroristát hívunk életre, mint amennyit megölünk" – mondta Snowden, aki szerint a terrorizmust nem politikai vagy katonai, hanem bűnügyi kérdésként kellene kezelni. Jelenleg nem kezeljük a terrorizmus gyökerét, csak a fel-fellobbanó tüzeket oltjuk.
Mindeközben a nyugati média azt sugallja, a helyzet kilátástalan, és hogy el kell fogadnunk, hogy folyamatosak lesznek a támadások és hogy fel kell adnunk szabadságjogaink egy részét, hogy egyre illiberálisabb, autoriterebb társadalomban kell élnünk. El lehet játszani a gondolattal, hogy egy időre több jogot adunk a kormánynak, és amint elhárul a veszély, minden visszatér a régi kerékvágásba. Ám ez nem egyértelmű. „Szerintem azok, akik ebben a teremben ülnek, értik ezt" – mondta Snowden.
„A közelmúltban Magyarországon láttuk épp, hogy ha átmenetileg különleges jogokkal ruházzuk fel a kormányt, akkor erős a csábítás, hogy ezt a válsághelyzetet elhúzzuk, vagy hogy újabb igazolást keressünk annak a fenntartására."
Egy terrortámadás esetén rendszeresen felmerül, hogy több jogot kellene adni a hatóságoknak a lakosság kommunikációjának megfigyelésére, ez Obama legutóbbi beszédében is felbukkant. Ennek része annak követelése, hogy a titkosított üzenetekhez is hozzáférjen a kormány, egy beépített „hátsó ajtón" keresztül. Biztonsági szakemberek szerint ez gyengítené az internet biztonságát. „A titkosítás csak a tömeges adatgyűjtés esetén okoz fennakadásokat, hiszen nem látják a kommunikáció tartalmát. De amikor tudjuk, ki a célpont, ez nem okoz gondot az NSA-nak. Egy állami szerv eszközeivel ez triviális feladat" – mondta Snowden. Szerinte a titkosítás olyan, mint egy ház falai, amelyek nem engedik kiszűrődni a bent zajló beszélgetést. Ám el lehet lopni a ház kulcsait, be lehet törni az ajtaját, vagy álruhában be lehet küldeni valakit. Ezt meg lehet oldani az interneten keresztül, hackeléssel, de régimódi módszerekkel is. A Selyemút nevű drogkereskedelemmel foglalkozó honlapot úgy buktatták le, hogy FBI-ügynökök elterelték az üzemeltető figyelmét, amikor a könyvtárban dolgozott, és elvették a laptopját, mielőtt lezárhatta és titkosíthatta volna.
A tömeges megfigyelés a terrortámadások megelőzésében nem segít. Akkor hasznos, ha már megtörtént, és tudjuk az elkövetők nevét és telefonszámát.
Mindenkinek minden adata, telefonhívása és sms-e megvan az NSA-nál, csak ki kell keresni, és fel lehet térképezni a merénylők kapcsolatait. Arra nem jó, hogy felfedezzük, ha valaki terrorcselekményre készül. „A lényeg az, hogy ezért megéri-e feladni a polgári szabadságjogainkat" – firtatja Snowden.
Az emberek még ma is azzal viccelnek, hogy na, ha követem Snowdent a Twitteren, én is felkerülök a listára. De már nincs lista, mióta mindenkinek minden kommunikációját gyűjtik, mindenki rajta van a listán.
Már csak az a kérdés, azon hol helyezkedsz el
– magyarázta Snowden, miért képtelenség így kiszúrni a terroristákat.
Az, hogy a titkosítás segítségével a terroristák a „sötétben" maradhatnak és nem lehet őket leleplezni, politikai, és nem technikai érvelés. A párizsi terrortámadás elkövetőiről például kiderült, hogy nem titkosított telefonokat használtak a merénylet megszervezésére, és a Skype-on beszéltek egymással. Utóbbiról 2013 óta tudja a nyilvánosság, hogy le lehet hallgatni.
