galéria megtekintése

Merényletre merényletek

Az írás a Népszabadság
2015. 09. 10. számában
jelent meg.


Miklós Gábor
Népszabadság

Török csapatok hatoltak be iraki területre kurd fegyvereseket üldözve, és harci gépek is csapást mértek feltételezett gerillabázisokra. Török nacionalisták négyszáz helyen támadtak meg kurdokat az elmúlt napokban.

Kétéves tűzszünet után kiújultak a véres harcok Törökország délkeleti területein. Az elmúlt napokban több merényletben török rendőrök és katonák haltak meg, miközben a hadsereg kiterjesztette támadását az iraki Kandil-hegységre, ahol a Kurd Munkáspárt (PKK) gerilláinak fő támaszpontjai vannak. A tűzszünet gyakorlatilag már a nyáron érvényét vesztette, akkor, amikor Suruc városában 32 ember életét oltotta ki egy merénylet.

A kurd erők a török kormányt tették felelőssé a robbantásért, amelyet az Iszlám Állam (IS) egy török tagja hajtott végre fiatal szocialista (nagyrészt kurd) önkéntesek ellen. A fiatalok arra készültek, hogy a szíriai határ túloldalán részt vegyenek az IS által gyakorlatilag megsemmisített Kobane város újjáépítésében.

A török hatalom és a kurd demokratikus erők közötti új keletű feszültséget az váltotta ki, hogy a balközép Demokratikus Néppárt (HDP) a júniusi választáson 13,1 százalékkal bejutott a parlamentbe, s ezzel elvette a 13 éve megszakítás nélkül kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) kormányalakító többségét. Korábban a HDP közvetített a PKK és a gerillák török börtönben ülő vezére, Abdullah Öcalan között.

 

Április óta azonban az ankarai kormány megakadályozta ezeket a találkozókat, így csökkent a békefolyamatot pártoló politikusok befolyása a gerillákra. A kormány egyoldalú fegyverletételt követelt, s nem volt hajlandó megtenni a békefolyamatban rá háruló lépéseket. Recep Tayyip Erdogan köztársasági elnök többször kijelentette: a kurdok már megkapták a magukét azzal, hogy többé-kevésbé szabadon gyakorolhatnak bizonyos nyelvi és kulturális jogokat.

Az utóbbi napok merényleteihez és összecsapásaihoz a kurdellenes erőszak durva esetei járulnak. Selahattin Demirtas, a HDP társelnöke szerdán nyilatkozatban ítélte el az AKP és a török titkosszolgálat által szervezett pogromokat. Azt mondta, hogy a kormánypárt nevében fellépő bandák több mint négyszáz esetben támadtak kurdokra.

Demirtas szerint az AKP azért indított megfélemlítő kampányt, hogy „helyes szavazásra” bírja az embereket a november 1-jei, idő előtti parlamenti választásokon.

Nacionalista fiatalok tüntetnek Isztambulban. Nő a kurdellenes erőszak
Nacionalista fiatalok tüntetnek Isztambulban. Nő a kurdellenes erőszak
Selcuk Samiloglu/Hurriyet / Reuters

– A katonai konfliktust sem Ankara, sem a PKK nem tudja megnyerni – emlékeztet az International Crisis Group (ICG) korábbi megállapítására Nigar Göksel, a nemzetközi agytröszt törökországi elemzője. Göksel szerint a két fél nemzetközileg is kölcsönös csapdában van. Az AKP számára két lehetőség van arra, hogy megnyerje a választásokat: vagy megakadályozza a HDP-t a tízszázalékos parlamenti küszöb elérésében azzal, hogy a mérsékelt kurdokat s békepárti török szavazóit elfordítja a kurd párttól, vagy visszaszerzi az MHP jobboldali nemzeti radikális párttól a nacionalista szavazókat.

A háborúskodás felújítása lejáratja Demirtast választói szemében – véli Göksel asszony –, mert képtelen békére szorítani a PKK-t. A szakértő az ICG elemzéseire hivatkozik, amely szerint a rendezés összetett folyamat eredménye lehet, abban a kurd jogok együtt járnak a múlt feltárásával, alapos demokratikus mechanizmusokat léptetnek életbe, és mindezt a nyilvánosság előtt teszik.

A szervezet kutatásai szerint a törökországi kurdok többsége egységes török államban szeretne élni. Ez pedig ellentmond annak a sugalmazásnak, miszerint a szíriai harcokban már kialakult félautonómia, az iraki Kurdisztán küszöbönálló elszakadása, plusz a PKK akciói egy összkurd állam létrehozásához vezetnek.

Szultáni hatalom

Erdogannak addig volt érdekes a béke a kurdokkal, amíg úgy vélte, támogatni fogják az alkotmányreformját, amellyel szinte szultáni hatalmat kaphat – mondta lapunknak egy török elemző. Szerinte Erdogannak ellenségekre van szüksége. Miután legyőzte a katonai és civil világi elitet, az iszlám mérsékelteket, most a kurdok ellen fordul.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.