A papságot, a búcsú szimbólumának tekintett labarumot, és a pápai kisbazilika-jelvényt kísérő menet szombat délelőtt indul el a kegytemplom előtti térről az ünnepi szentmise helyszínére, a Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben található Hármashalom oltárhoz, ahova több százezer embert várnak.
 |
| A résztvevők menete - Fotó: Borsodi L. László |
A labarum a csíksomlyói pünkösdi búcsú egyik fő szimbóluma: 20 kg súlyú, díszes kelmével bevont, méhkas alakú jelvény, melyet a tanuló ifjúság képviseletében a legerősebb diák (laborifer) mint zászlót visz és hordoz végig a több óráig tartó körmenet („kikerülés") során.
Az előző évek hagyományának megfelelően a labarumot a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium két végzős diákja viszi. Idén Böjte Csongor és Süket Hunor a két kiválasztott, akik az iskola vezetősége döntésének értelmében kiváló tanulmányi eredményükkel és jó magaviseletükkel érdemelték ki a megtisztelő feladatot - közölte a Ferences Sajtószolgálat.
Az ünnepi búcsús szentmise, amelyet a Duna Televízió (Erdélyben a Mária Rádió) élő adásban közvetít, délután fél egykor kezdődik. A szentmise főcelebránsa Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Főegyházmegye érseke. A 2014-es pünkösdi búcsú egyetlen meghívottja az ünnepi szónok, Oláh Dénes marosvásárhelyi főesperes.
Urbán Erik ferences szerzetes, kegyhely-igazgató az MTI-nek elmondta: a ferencesek kezdeményezték az egyházmegye főpásztoránál, hogy jelölje ki az idei szeptemberi Mária-búcsúval kezdődő és a 2015 őszéig terjedő időszakot jubileumi Mária-évnek, amellyel a gótikus templom főoltárát díszítő, hársfából faragott, az egyház által 1798-ban csodatevőnek nyilvánított Mária-szobor ötszázadik évfordulóját ünneplik. A világ egyik legnagyobb, több mint két méter magas kegyszobrának pontos keletkezési ideje ugyanis nem ismeretes.
A csíksomlyói „Napbaöltözött asszony" késő gótikus kegyszobra feltételezések szerint a 16. század elejéről származik, eredetét illetően az első biztos rendi adat 1661-ből való a Magyar katolikus lexikon szerint. A lőcsei szárnyasoltár Máriájával való hasonlóság alapján sokan Veit Stossnak vagy egy tehetséges csíki tanítványának tulajdonítják a kegyszobrot. A moldovai magyarok egyik hagyomány-változata szerint a kalugári Baráthegyről került Csíksomlyóra, a tatárok össze akarták törni, ezért ingyen odaadták a pátereknek.
