Oroszországgal nem, Oroszországról viszont nagyon is tárgyalni fognak a hét végén kezdődő találkozójukon a világ legfejlettebb ipari országait tömörítő csoport, a G7 vezetői. Az Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Kanada, Nagy-Britannia, Németország és Olaszország állam- és kormányfői az Európai Unió vezetőivel kiegészülve a bajorországi Elmau kastélyszállóban ülnek össze.
A klímaváltozás, a globális gazdaság, a kereskedelem, az Iszlám Állam szélsőséges dzsihadista szervezet elleni küzdelem és feltehetőleg a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség, a FIFA körüli botrány mellett természetesen az ukrajnai helyzet is téma lesz – alig néhány nappal az után, hogy jó három hónapos viszonylagos nyugalomnak szakadt vége, amikor ismét súlyos harcok törtek ki a szakadár Donyec-medencében.
Az újabb összetűzésekért Kijevben és Nyugaton is az oroszbarát lázadókat teszik felelőssé, a szeparatista régióban és Moszkvában viszont az ukrán kormányerőket okolják a történtekért. A Kreml hivatalos álláspontját visszhangzó orosz állami tévécsatornák egyikén, a Rosszija 24-en például a minap helyi szakértők egyöntetűen Kijev provokációjának minősítették a konfliktus kiélezését, amellyel szerintük washingtoni forgatókönyv alapján azt akarják elérni, hogy Moszkvára még nagyobb nemzetközi nyomás nehezedjen.
Biztosra vehető, hogy a G7-csúcson az Oroszország elleni büntetőintézkedések meghosszabbítását fogják szorgalmazni. Pedig nem is olyan régen még Moszkva is ehhez az országcsoporthoz tartozott. A Szovjetunió szétesése után, Borisz Jelcin elnöksége idején, 1998-ban – G8-ra bővülve – hívta meg a nemzetközi elit klub, ám tavaly a Krím orosz bekebelezése után felfüggesztették a tagságát, és egyelőre nem is készülnek a visszahívására.
