galéria megtekintése

Magyarországot is veszélyeztetik a Moszkva elleni szankciók

3 komment

Munkatársainktól

Érdemes lenne áttekinteni, mennyire kitett Oroszországnak a magyar honvédség, hiszen az utánpótlás túlnyomó többsége még mindig onnan jön, és nem jó, ha az ellátás stabilitása például uniós szankcióktól függ.

Moszkva különleges gazdasági övezetté kívánja tenni a Krímet, így az ott befektető társaságok adókedvezményeket kaphatnának – jelentette ki az orosz miniszterelnök. Dmitrij Medvegyev a helyszínen, a Krím félszigeten beszélt erről, ahol – Kijev hivatalos tiltakozásával mit sem törődve – hétfőn a fél kormányának kíséretében tartott tanácskozást a régió szociális és gazdasági fejlesztéséről. Bejelentette, hogy külön minisztériumot hoznak létre a Krím ügyeinek kezelésére, az állami alkalmazottak fizetését, a nyugdíjakat már ebben a hónapban fokozatosan emelni kezdik, és szintjük júliusra eléri az oroszországi átlagot. A félsziget fejlesztése állami prioritás – ismerte el Medvegyev, és egyebek között az oda vezető légi járatok sűrítésére, a turistaforgalom élénkítésére szólított fel.

Angela Merkel német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök viszont az ukrajnai stabilitás megteremtésének lehetőségéről tárgyalt telefonon, és ez volt a fő témája John Kerry amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétvégi megbeszélésén is, amely némi eredményt is hozott: hétfőn csökkentették az Ukrajna szomszédságában összevont orosz katonai alakulatok létszámát. Akad olyan értékelés, amely szerint negyedannyi orosz fegyveres maradt a térségben, mint néhány nappal korábban volt. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter szerint a lépés jelzi, hogy valamelyest enyhült a krími válság okozta feszültség, igaz, Kijevben figyelmeztetnek: a létszámcsökkenés akár ideiglenes is lehet, hiszen a távozó alakulatok helyére jöhetnek újak.

Medvegyev Szevasztopolban. A hivatalos kijevi tiltakozás ellenére ment a Krímbe
Medvegyev Szevasztopolban. A hivatalos kijevi tiltakozás ellenére ment a Krímbe
Reuters

 

A NATO-ban azonban senki nem számít arra, hogy az oroszok következő lépése az észak-atlanti szerződés 5. cikkét érintené, vagyis azt, amelynek értelmében egy vagy több tagország elleni agressziót az egész tömböt ért támadásnak kell tekinteni – mondta a szervezet külügyminisztereinek kedden kezdődő kétnapos tanácskozása előtt egy neve elhallgatását kérő diplomáciai forrásunk. Szavai arra utalnak, hogy a katonai szövetség nem számít a tagjai elleni mozgósításra Oroszország részéről, noha informátorunk szerint is súlyos az orosz katonai jelenlét Kelet-Ukrajna határánál. Ezek ráadásul támadó hadműveletre alkalmas erők, vagyis azonnal tudnak lépni – mondta, de hozzátette: a NATO-nak nem lehet szerepe ilyen helyzetben, Ukrajna legfeljebb kétoldalú segítségre számíthat.

A brüsszeli tudósítónk által idézett forrás úgy értékelte, hogy a politika szintjén csökken a feszültség, bár elismerte, nem ismerik Putyin végső politikai célját. A NATO katonai vezetése felülvizsgálja az Oroszországhoz fűződő viszonyt, főleg azt az 1997-es vállalást, amely szerint az atlanti szövetség nem telepít atomfegyvereket, illetve jelentős harcoló erőket az új tagállamok területére. A politikai vezetők elé áprilisban kerülhet a javaslat, igaz, a nukleáris politika megváltoztatásáról nincs szó. Miként informátorunk emlékeztetett rá, a területvédelmi feladatok megnövekedése mellett a NATO-nak meg kell őriznie azt a képességét, hogy bárhol bevethető legyen, és ez mindenképpen költségnövekedést jelent a tagállamok számára. Magyarországról szólva kitért arra, hogy érdemes lenne áttekinteni, mennyire kitett Oroszországnak a honvédség, hiszen az utánpótlás túlnyomó többsége még mindig onnan jön, és nem jó, ha az ellátás stabilitása például uniós szankcióktól függ.

Lassan összeállni látszik közben a május 25-ei ukrajnai elnökválasztás mezőnye. Vasárnap telt le a jelöltséghez szükséges okmányok benyújtásának határideje, és összesen 46-an jelezték indulási szándékukat, igaz, teljes dokumentációt csak alig több mint felük tudott prezentálni. Megpályázza az államfői posztot többek között Oleh Tyahnibok, a Szvoboda nacionalista párt elnöke, Dmitro Jaros, a nemrég párttá alakult ultranacionalista szervezet, a Jobboldali Szektor első embere is.

Porosenko a Majdanon. Egy nehézsúlyú támogatója már van
Porosenko a Majdanon. Egy nehézsúlyú támogatója már van
Maks Levin / Reuters

Visszalépett viszont Vitalij Klicsko, az UDAR párt vezetője. Ő inkább – az ugyancsak május 25-én esedékes választáson – a kijevi polgármesteri címet célozza meg, és híveit arra szólította fel, hogy a jelöltek népszerűségi listájának élén álló üzletember-politikust, Petro Porosenkót támogassák. Az elsősorban édesipari vállalatáról, a Roshenről ismert milliárdos tehát az államfői poszt egyik nagy esélyese, a másik pedig Julija Timosenko volt kormányfő, akit Klicsko ugyancsak visszalépésre szólított fel. Szerinte a jelenlegi ukrajnai helyzetben a demokratikus pártoknak egységes jelölttel kellene indulniuk, hogy ne osszák meg még inkább az országot. A pártja, a Batykivscsina hétvégi kongresszusán erős hadsereget, korrupcióellenes harcot és a Krím visszaszerzését ígérő Timosenko azonban aligha lesz hajlandó ilyen engedményre.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.