galéria megtekintése

Magyar fű a Szaharában

1 komment


Kővári Panka

Zöld Szahara : így hívják azt a magyar programot, melynek célja, hogy a Szahara ismét zöld legyen – ahogy körülbelül Kr.e. 3500-ig kinézett.

Az elsőre (és másodikra is) abszurd ötlet kitalálója Steier József, Guinea tiszteletbeli konzulja és a Privát Klímaszabályozási Mozgalom vezetője, aki ötletét a Global Youth Diplomacy által szervezett beszélgetésen is ismertette.

A kilenc millió négyzetkilóméternyi sivatag füvesítését először úgy akarták megoldani, hogy az Atlanti-óceánnál lévő, amúgy az angliai sziget felé fúvó nyugati passzát szelet pumpálta volna a Szahara felé. Ez azonban ökológiai problémákat vetett volna fel, így a zöld cella rendszer lépett a helyébe.

Szaharai életkép - Zohra Bensemra / Reuters

 

A zöld cella rendszerben egy sor fát egy sor ehető növényzet (gabonafélék) követne, amiből Afrika élelmezési problémáin is lehetne könnyíteni, továbbá akár bio üzemanyagnak is fel lehetne dolgozni.

A nehézség csupán annyi, hogy a növényeknek nagy só tűrő képességűeknek kell lenniük, mert az öntözővíz részben sós tengervízből, részben pedig az afrikai kontinens homokkövei alatt 20-30 méter mélyen található édesvízből tevődne össze - magyarázta Steier. A rendszer egy idő után önműködő volna, hisz a növényzet maga fölé csábítaná a felhőket is – tette hozzá.

A korábbi növény termesztési kísérletek kudarcba fulladtak: a már rügyező fák hajtásait a tevék megették, a cserjék maradék részét pedig az afrikai nők megfőzték.

A zöldítés célja, hogy a nagy környezetszennyezésért felelős, a hatalmas szén-dioxid mennyiséget kibocsátó országoknak (mint például Kína, USA, EU) ne kelljen kibocsátásukat visszafogni. Ehelyett a levegő és környezet tisztító szerepet átvenné a Szahara. A bezöldített (vagy ha tetszik visszazöldített) Szahara kiegyenlítené a világ kibocsátott szén-dioxid mennyiséget- mondta el a Népszabadság kérdésére Steier.

Az ötlet megvalósításához összesen 200 milliárd euró kellene, de az elindításához elég 10 milliárd is. Az összeget nemzetközi szervezetektől – például a Világbank Nemzetközi Fejelsztési Társulástól kérnék, de kormányokat és magánszemélyeket is bevonnának.

A rendszert már tesztelik, mégpedig nem máshol, mint kis hazánkban. Európa második legszárazabb helye ugyanis Spanyolország után a Duna-Tisza közi homokhátság. Steier sikerekről számolt be: a növények 98 százaléka túlélte a kísérletet. A vörös iszap katasztrófa területén végzett sok tesztben pedig a növények mindössze 10 százaléka pusztult el.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.