– A menekültek főleg Németországba és Svédországba igyekeznek, a tagállamok többsége viszont lehetőleg fiatal, egészséges és képzett embereket látna szívesen. Hogyan lehet elkerülni a kínálat és a kereslet közötti eltéréseket? – kérdeztük Will Jonestól.
– Azt tapasztaljuk, hogy a menedékkérők azokba az országokba kívánkoznak, ahol menedékjogot kapnak, és ahová könnyen és biztonságosan eljutnak – válaszolta a kutató. – A mi rendszerünkben viszont csak a menekültstátuszt már elnyert emberek élveznék a választás lehetőségét, vagyis azok, akik biztosak lehetnek abban, hogy nemzetközi védelemben fognak részesülni. Nem tudjuk, hogy ők melyik országot vagy régiót részesítenék előnyben. Abban igaza lehet, hogy a többségük ugyanoda igyekszik. De arról nincsenek információink, hogy letelepednének-e a listájuk harmadik vagy negyedik helyén megjelölt országban. Valószínűleg igen.
Will Jones vitatkozik azokkal, akik szerint az európai országok kizárólag erős, egészséges és fiatal bevándorlókat fogadnának szívesen. Egyáltalán nem biztos, hogy mindenütt ugyanarra a szakterületre várják a munkaerőt. A kutató az Eurostat adatait idézte, amely szerint például Magyarországon a vállalatok 60 százaléka küzd szakemberhiánnyal. Nem valószínű, hogy a portugáliai vagy az írországi cégek is ugyanazt a szaktudást keresik, mint a magyarországiak – tette hozzá.
Névjegy
Will Jones
az Oxfordi Egyetemen működő Menekültügyi Tanulmányok Központjának kényszermigrációval foglalkozó oktatója és szakértője. Az egyetemhez tartozó Hertford College tanáraként a szubszaharai Afrika politikai viszonyairól tart előadás-sorozatot. Jelenleg az afrikai Nagy-tavak térségének politikai rendszereit, az afrikai diaszpórát és az önkényuralom természetrajzát kutatja.
A kvótáktól eltérően a brit kutatók által javasolt modellben nem kényszerülnének a tagállamok a menekültek kötelező betelepítésére, és nem az Európai Unió, hanem az egyes országok döntenék el, hogy hányat fogadnak be. A programból ki is lehetne maradni. Így viszont meglehetősen kevés menekült találna otthonra az EU-ban – vetettük fel a szakértőnek.
– A modellünk arra épül, hogy a befogadók és a befogadandók szempontjai találkozzanak. Ha például Magyarországnak módja lenne arra, hogy kifejtse, kiket, milyen menekülteket látna szívesen, akkor talán nagyobb hajlandóságot mutatna arra, hogy részt vegyen az áthelyezési vagy áttelepítési programokban – mondta lapunknak Will Jones.
A migráció okait szüntetnék meg
Paktumokat kötne az Európai Bizottság azokkal az EU-n kívüli országokkal, amelyek az Európa felé tartó menekültáradat legfőbb származási és tranzitországai. A partnerségi megállapodások célja, hogy otthon vagy az otthonukhoz legközelebb tartsák a potenciális bevándorlókat, és elősegítsék ezeknek az országoknak a fejlődését, megszüntetve a migráció kiváltó okait. Hosszabb távon az EU ehhez 62 milliárd eurós pénzügyi támogatást ígér, amelynek kisebb hányada származna az uniós költségvetésből és a tagállami hozzájárulásokból, nagyobb részét a piaci szereplők biztosítanák. A beruházási alapról idén ősszel tesz jogalkotási javaslatot az uniós testület.
A Bizottság kezdeményezi egyúttal az EU-ba tartó legális bevándorlás megkönnyítését, a 2012 óta alkalmazott kékkártyás rendszer egyszerűsítésével. Brüsszel szerint ez megkönnyítené a magasan képzett munkavállalók elhelyezkedését a tagállamokban, enyhítve az egyes szakmákban jelentkező munkaerőhiányt. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter azonban elképesztőnek nevezte és visszautasította a javaslatot, amelyet szerinte meghívásként értelmezhetnek az embercsempészek és bevándorlók. „A magyar kormánynak továbbra is az a célja, hogy a magyar embereknek adjon munkát” – fejtette ki.
