A szakértő szerint a terroristák európai hálózata ép maradt annak ellenére, hogy a tavalyi párizsi merényleteket követően megindult a hajsza a felgöngyölítésére. „Az elmúlt két évben Európában végrehajtott valamennyi terrorcselekményt az az Abdelhamid Abaaoud koordinálta, akit tavaly novemberben egy rajtaütés során a francia rendőrök lelőttek. Abaaoudnak köze volt a brüsszeli zsidó múzeumnál 2014 májusában elkövetett terrorakcióhoz is, a támadás előtt 26 perccel még telefonon beszélt az elkövetővel. A fő koordinátor ugyan meghalt, de a hálózat erős maradt, nem utolsósorban azért, mert jelentős utánpótlást kap a Belgiumban és másutt működő dzsihadista szervezetektől”, mondta lapunknak Van Ostaeyen, aki szerint még mindig csak a jéghegy csúcsát látjuk, mert az ellenség jóval nagyobb, mint korábban gondolták.
Szerinte az Iszlám Állam hosszú ideje jelen van Európában, a párizsi és brüsszeli merényleteket több hónapos munka előzte meg. A belga fővárosban jóval nagyobb pusztítást végeztek volna a terroristák, ha nem esnek pánikba Európa legkeresettebb bűnözőjének, Salah Abdeslamnak a letartóztatása után, és nem hozzák előre néhány nappal a merényletek időpontját.
Kiképzők, lőszerek, tűzszerészek
Magyarország 120 katonával vesz részt az Iszlám Állam elleni küzdelemben. A honvédkontingensből két szakasz kiképzési, két szakasz őrző-védő feladatokat lát el az észak-iraki Erbilben és környékén. A magyar vezérkar nemrég Afganisztánban komoly tapasztalatokat szerzett tűzszerészeket is küldött a kurd harcosok, a pesmergák megsegítésére: a magyar szakemberek a „barkácsbombák”, út menti improvizált robbanószerkezetek semlegesítését oktatják. A honvédelmi tárca fegyverszállítmányokkal is segít, tavaly amerikai kiszállítással közel 250 tonna lőszert küldtek a pesmergáknak. (D. A.)
A szakértő úgy véli, hogy a terrorcselekményeknek csak úgy lehetne útját állni, ha a belga és az európai biztonsági szolgálatok hatékonyabban működnének együtt. A titkosszolgálatok sok információt visszatartanak, mert megosztásuk sértené a forrást vagy annak az országnak az érdekeit, ahonnan származik. „Úgy ülnek az értesüléseiken, mint tyúkok a tojáson” – fogalmazott.
Kérdésünkre, hogy a márciusi brüsszeli terrortámadások milyen nyomot hagynak a belga társadalmon, Van Ostaeyen kifejtette: a merényletek radikalizálhatják a lakosságot, és ennek már vannak jelei. A napokban egy muzulmán asszonyt bántalmaztak az utcán, a múlt vasárnap szélsőjobbos futballultrák demonstráltak a brüsszeli tőzsde épülete előtt, a muszlimokat hibáztatva minden bajért. „Az Iszlám Állam szereti az ilyen üzeneteket, mert káoszt akar” – mondta. „Célja, hogy minden muszlim azt higgye, az IS az egyetlen erő, amely képes megmenteni a nyugati elnyomástól.”
Névjegy
Pieter Van Ostaeyen
flamand történész és Közel-Kelet-kutató, szűkebb szakterülete a dzsihád. A Leuveni Katolikus Egyetemen végzett történelem, valamint arab és iszlám tanulmányok szakon. Hónapokat töltött Szíriában és a Közel-Keleten, kiválóan beszél arabul. Jelenleg PhD-re készül a leuveni egyetemen.
