Ezzel együtt úgy tűnik, nem ártott Juncker esélyeinek, hogy januárban az eurócsoport jelenlegi vezetője, a holland pénzügyminiszter, Jeroen Dijsselbloem egy tévéműsorban megerősítette a régi pletykát, hogy Juncker inni és dohányozni is szeret.
|
Martin Schulz és Jean-Claude Juncker az áprilisi tévévita előtt
Francois Lenoir / Reuters |
Nehezen mérhető, mennyiben köszönhető Junckernek, de az Európai Néppárt fordítani tudott az elmúlt hónapokban a közvélemény-kutatásokban.
A Pollwatch által összesített felmérések alapján a néppárt 217, a szociáldemokraták 208 mandátummal számolhatnak majd az Európai Parlamentben, miközben az arány februárban még a szocdemeknek kedvezett. A szocialisták jelöltje az Európai Parlament elnöke, Martin Schulz. A német politikus kampánya nem indult zökkenőmentesen: az EP az utolsó plenáris ülésén elfogadott egy dokumentumot, amely igen kritikus Schulzcal szemben, felrója neki, hogy az EP forrásait használja kampánycélokra. Azért is bírálták, mert ugyanebből a dokumentumból kivetetett egy bekezdést, amely a volt máltai EU-biztos, John Dalli ügyével kapcsolatos.
|
Tisztelik, de nem feltétlenül kedvelik: Juncker a konzervatívok frontembere
Laurent Dubrule / Reuters |
Április elején Schulz és Juncker már vitázott a France24 tévécsatorna rendezésében, bár nehéz vitaként jellemezni azt a beszélgetést, hiszen a két brüsszeli veterán majdnem mindenben egyetértett. Schulz szóvá is tette, vajon Juncker milyen mértékben képviseli a jobbközép néppárt valódi véleményét, mert meglepően baloldalinak hangzik a politikája.
Harmadikként a liberálisok vezetője, a volt belga kormányfő, Guy Verhofstadt vesz részt a vitában. A három, hatvanhoz közel járó brüsszeli bennfentes férfitől elüt a zöldek jelöltje, a 33 éves Franziska Keller. A német politikusnő lehet az este meglepetése, de nehéz lemérni, hány szavazatot hoz egy ilyen vita, hiszen például zöldpárt nincs minden tagállamban.
A csúcsjelöltek megnevezése a politikai pártcsaládok találmánya. A lisszaboni szerződés szerint az Európai Tanács minősített többséggel dönt az Európai Bizottság új vezetőjének személyéről, figyelembe véve az európai parlamenti választások eredményét; ezután az EP abszolút többséggel szavaz.
A parlament értelmezésében ez azt jelenti, hogy az állam- és kormányfőknek a jelöltek közül kell választaniuk, méghozzá azt, aki a legtöbb szavazatot kapta, és többséget tud felmutatni az Európai Parlamentben.
