Legjobb fegyver az átláthatóság
Ciprus, Hollandia, Luxemburg, Nagy-Britannia – EU-tagállamok, amelyek kedvező pénzügyi szabályaikkal vonzzák magukhoz az adójuk „minimalizálására” törekvő magánszemélyeket és multinacionális cégeket. Bankjaik egy részéről most az is kiderült, hogy igénybe vették a panamai Mossack Fonseca ügyvédi iroda szolgáltatásait. A Panama-iratok leleplezték a megszorítások szükségességéről papoló európai politikai elitet, amelynek egyes tagjai – kibújni igyekezvén a közös teherviselés alól – megforgattak némi tőkét a közép-amerikai adóparadicsomokban.
|
Több európai bank igénybe vette a panamai Mossack Fonseca ügyvédi iroda szolgáltatásait
Reuters |
A rejtett bankszámlákat és az ipari méretű adóelkerülést feltáró botrányok elkerülésére az Európai Unió több intézkedést hozott az utóbbi években. Ámbár úgy tűnik, még mindig nem eleget. Az adóelkerülés megfékezésének egyik eszköze az EU 2005 óta hatályos kamatadó irányelve, amely 2016 eleje óta nemcsak a bankszámlákra, hanem az osztalékra, az életbiztosításra, az értékpapírokra és más jövedelemforrásokra is kiterjeszti az automatikus adatcserét a tagállamok adóhatóságai között. Öt nagy uniós tagország (Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Spanyolország) pénzügyminiszterei a múlt héten megállapodtak abban, hogy kicserélik információikat az offshore-számlák tényleges tulajdonosairól is.
A nagyvállalatok adózási gyakorlatának nyomon követését szolgálná az a friss brüsszeli javaslat, amely arra kötelezné az unióban működő, globálisan évi 750 millió euró feletti árbevétellel rendelkező multinacionális vállalatokat, hogy országonkénti bontásban tegyék közzé: mely tagállamokban termelnek nyereséget és fizetnek adót.
– Az adózás alóli kibújás visszaszorításához a nagyobb átláthatóság lenne az egyik leghatékonyabb fegyver – nyilatkozta lapunknak Bördős Éva, a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány programvezetője, aki csalódásnak nevezte az előterjesztést. A szakember szerint az a tény, hogy a cégeknek az unión kívül fizetett adóikról csupán összesített adatokat kell nyilvánosságra hozniuk, arra fogja ösztönözni őket, hogy külföldi adóparadicsomokba vigyék a nyereségüket.
A Panama-iratok megjelenése lökést adott annak a brüsszeli ötletnek, hogy készüljön közös EU-lista az adóelkerülés felszámolásában nem együttműködő adóparadicsomokról. Vanessa Mock bizottsági szóvivő lapunk megkeresésére kifejtette: tavaly júniusban az Európai Bizottság már közzétett egy nemzeti listák alapján készült jegyzéket, ez azonban nem tartalmazott közös szempontokra épülő értékelést.
Az uniós testület ezt a hiányosságot pótolva jött elő új kezdeményezéssel, amelyről nyárra remél megegyezést. Az elképzelések szerint azok az országok kerülnének fel az EU „feketelistájára”, amelyeket a nemzetközi szabványoknak megfelelően azonosítottak és átvilágítottak, és amelyek a kétoldalú kapcsolatfelvételt követően sem hajlandóak felhagyni a törvénytelen gyakorlattal. A szankcionálás főként a tagállamok hatáskörébe tartozna. A lehetséges büntetések között emlegetik forrásadó kivetését vagy azt, hogy a tranzakciók költségeit nem lehetne leírni az adóból.
Magyarország is ideális terep
A Tax Justice Network 2013-as becslése szerint 1982–2010 között Magyarországról 242 milliárd dollárnyi (közel 54 ezer milliárd forintnyi) magántőkét „menekítettek” a világ különböző adóparadicsomaiba. Ugyanakkor Magyarország maga is egyre ideálisabb terep az adótervezéshez. Az adósság és fejlesztés kérdéseivel foglalkozó európai hálózat, az EuroDaD 2015. év végi tanulmánya szerint a magyar adórendszer – ami messze van az offshore-tól – védelmet nyújt a legoptimálisabb adózást kereső befektetőknek.
