Lázadás az éhség börtönében: az ország elfoglalása a cél
Ismét tömegek tüntettek a kormány ellen. Egy lapunknak nhyilatkozó parlamenti képviselő szerint már bébiételt sem kapni az országban.
Fazekak csörömpölésétől zengett péntek hajnalban Venezuela. Az éhezésbe, a nélkülözésbe és az erőszakba belefáradt emberek újult erővel ütötték az edényeket – ez a helyiek egyik bevett tiltakozási formája –, miután csütörtökön évek óta nem látott tömeg demonstrált a kormány ellen a 30 milliós ország fővárosában. A tüntetést szervező ellenzéki csoportok félmillió résztvevőt vártak, ám az NTN24 hírcsatorna szerint egymillió ember hömpölygött az utcákon. Nicolás Maduro elnök ellentüntetésén a BBC szerint 30 ezren jelentek meg.
|
Tüntetők tömege Caracasban
Carlos Garcia Rawlins / Reuters |
– Olyan az ország, mint egy börtön. Az éhség börtönében élünk – mondja a Népszabadságnak Caracasból Gilber Caro, a Népakarat (Voluntad Popular) ellenzéki párt parlamenti képviselője. A politikus is ott volt a tüntetésen. – Az unokaöcsém még csak másfél éves, de előfordul, hogy nincs pelenkája. Nem normális, hogy egy ennyi idős gyereknek ne jusson pelenka vagy bébiétel. Csökken a termelés, így az áru is eltűnt a boltokból. Az édesanyám sokszor korgó gyomorral fekszik le aludni – teszi hozzá.
„Caracas elfoglalása” – ahogy a többnyire békés demonstráció szlogenje is hirdette – már jó ideje érett, hiszen az elmúlt hónapokban tovább romlottak az életkörülmények az évek óta csőd szélén álló Venezuelában. Az alapvető élelmiszerek tartósan eltűntek a polcokról, gyakoriak a verekedések a boltok előtt kígyózó sorokban. A kórházak és a gyógyszertárak számos létfontosságú orvosságból kifogytak. A tavaszi szárazság miatt radikálisan csökkent az ország vízerőműveinek teljesítménye, ami rendszeres áramszünetet okozott.
A világ legnagyobb olajtartalékával rendelkező Venezuela igencsak megsínylette az olajárzuhanást, ám a helyzetet az elhibázott politikai-gazdasági döntések tették igazán súlyossá. A tüntetők épp ezért Maduro és a 17 éve kormányzó szocialista vezetés távozását követelik. A decemberi választások után az ellenzék többségbe került a parlamentben, és megígérte, hogy támogatja a piacgazdaságot ösztönző reformokat, eléri, hogy szabadon engedjék az ellenzéki politikai foglyokat, s hónapokon belül leváltatja a buszsofőrből lett elnököt.
|
Már érett egy ideje
Carlos Garcia Rawlins / Reuters |
Az ígéretek többségét eddig nem tudták betartani, mert a legfelsőbb bíróság az elnök mögött áll. Az államfő visszahívását célzó népszavazáshoz vezető út első szakaszát még sikerült megtenni: az ellenzék megszerezte a szavazóképes lakosság egy százalékának szignóját. Ez kellett ahhoz, hogy nekiindulhassanak a második szakasznak: három nap alatt kell begyűjteniük a választásra jogosultak húsz százalékának az aláírását. Ám a folyamat megrekedt, az ellenzék szerint azért, mert a választási bizottság azt szándékosan késlelteti.
Az ország elfoglalása a cél
Az ellenzék a jövő szerdára újabb tüntetést hívott össze. A tervek szerint az Országos Választási Bizottság regionális központjai előtt demonstrálnak majd hat órán keresztül. Egy héttel később pedig újabb, országos tüntetést terveznek, aminek Venezuela elfoglalása lesz a szlogenje. Legutóbb 2014-ben vonult végig a latin-amerikai államon hasonlóan dinamikus, országos tüntetéshullám, akkor 43 ember vesztette életét a rendőrség és a demonstrálók közti összecsapásokban.
