A lista a fő akadály
A Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsa készíti elő a javaslatot, miután már megkapta a washingtoni külügyminisztériumtól az állásfoglalást. Megfigyelők szerint nem zárható ki, hogy az elnöki bejelentés még a panamavárosi csúcson megtörténik. Gyakorlatilag ez jelenti az utolsó akadályt a diplomáciai kapcsolatok helyreállításában, hiszen Kuba ezt tekinti a viszony rendezését terhelő fő akadálynak az amerikai embargón kívül, minthogy szuverenitását sérti, illetve korlátozza hozzáférését a nemzetközi pénzügyi rendszerhez.
A terrorizmust támogató országok amerikai listáján Kubán kívül csak három ország található: Irán, Szudán és Szíria. Havannát azon az alapon sorolták ide, hogy a spanyolországi ETA, illetve a kolumbiai gerillamozgalom néhány tagjának, valamint a hetvenes-nyolcvanas években az Egyesült Államok igazságszolgáltatása elől szökötteknek nyújtott menedéket.
Amennyiben Obama bejelenti döntését a kérdésben, az amerikai törvényhozásnak 45 nap áll majd rendelkezésére, hogy jóváhagyja vagy elutasítsa az elnöki rendelkezést. Obama egynapos jamaicai vizitjén, a University of the West Indies hallgatóközönsége előtt csütörtökön mindenesetre azt fejtegette, hogy a normális viszony Kubával hozzájárul az egész nyugati földrészen a kapcsolatok átrendezéséhez, a még meglévő antagonizmus megszűntéhez. A normalizálás folyamata Kubával jól halad, ám – mint mondta Obama – sohasem gondolta, hogy a nyitás a karibi szigetországot azonnal megváltoztatná.
„A jövőben is lesznek vitáink a kubai kormánnyal, de nem akarunk tovább bezárkózni a múltba. A bevonás hatékonyabb erő az elszigetelésnél. Túl kell lépni néhány régi vitán, ami gyakorta jellemezte a régiót, helyette előre kell tekintenünk” – mondta az amerikai elnök.
Maduro probléma lehet
Az Amerikák-csúcson, ám még inkább az azzal párhuzamos civil megmozdulásokon Panamavárosban a másik fő téma a venezuelai Maduro-rendszer lehet. Az első ilyen összecsapásra a kubai ellenzékiek és a népi fórumokra Havannából érkezett Castro-szimpatizánsok között már sor is került, mintegy háromszázan verekedtek össze.
|
A Maduro-rendszer ellenfelei és szimpatizánsai egymásnak estek Panamavárosban
Mariana Bazo / Reuters |
Ami a venezuelai helyzetet illeti, több mint húsz volt latin-amerikai elnök, valamint Felipe González volt spanyol szocialista kormányfő a szerdán nyilvánosságra hozott Panamai Deklarációban elítélte Nicolás Maduro rendszerét, az emberi jogok súlyos megsértése, az ellenzékiek bebörtönzése, elhallgattatása, tehát a demokrácia felszámolása miatt. Felszólították az Amerikák-csúcs részvevőit, hogy közösen szorgalmazzanak alternatívát a Venezuelában kialakult válsághelyzettel szemben.
A panamavárosi csúcsot megelőzően Washington a feszültség csökkentése reményében valamelyest visszatáncolt Venezuela elítélésében Obama elnök március 9-i rendeletének szövegéhez képest. Ebben a Maduro-rendszer hét magas beosztású tisztségviselője ellen szankciókat rendelt el, amit azzal indokolt, hogy Venezuela nemzetbiztonsági veszélyt jelent az Egyesült Államokra nézve.
A külügyminiszter illetékeseit követően maga Obama is úgy nyilatkozott az Efe spanyol hírügynökségnek, hogy nem jelent ilyen veszélyt Venezuela az Egyesült Államokra, miként az amerikai kormányzat sem a Maduro-kormányzatra. Más kérdés, hogy Washingtont továbbra is aggasztja, ahogy a venezuelai kormány megfélemlíti politikai ellenzékét, korlátozza a sajtószabadságot, megvádol és börtönnel sújt választott közfunkcionáriusokat. Mint jelentettük, az amerikai külügyminisztérium latin-amerikai szakértőjét, Thomas Shannont Caracasba küldték kedden, hogy tárgyaljon a Maduro-kormányzat illetékeseivel.
A csúcson eldől majd, sikerül-e csillapítani azokat az indulatokat, amelyek megkérdőjelezhetik Obama elnök reményét azzal kapcsolatban, hogy a Kubához fűződő viszony normalizálásával valójában az egész régió együttműködésében új szakasz nyílhat. Nicolás Maduro ugyanis állítólag itt kívánja prezentálni az Obama-rendelkezés elleni tiltakozás sok millió aláírását. A latin-amerikai országok egy része is, köztük Kuba nyíltan szolidáris a venezuelai kormánnyal, a szankciót amerikai fenyegetésnek és beavatkozásnak ítélve. Ugyanakkor vannak olyan vezetők, akik arra szólítanák fel a Maduro-kormányt, hogy térjen vissza a demokratikus alapokra, és így biztosítsa a még idén esedékes választások tiszta kereteit.
