|
| Végtelenül leegyszerűsített üzenet a népszavazás előtt: véres nácik vagy igaz oroszok kezében legyen-e a Krím? - Baz Ratner / Reuters |
A régió státuszának megváltoztatását célzó referendumot ellenző krími tatárok mintegy 240-250 ezer fős közösségét pedig kedvezmények ígéretével próbálják maguk mellé állítani.
Egy keddi parlamenti határozat értelmében egyebek közt 20 százalékos részvételhez jutnának a különböző szintű hatalmi szervekben, anyanyelvű oktatást kaphatnak, saját sajtójuk lehet, nyelvüket pedig az orosszal és az ukránnal együtt hivatalossá tennék. Ez azonban kevésnek látszik a második világháború után a Krímből kitelepített, így Oroszországgal szemben bizalmatlan tatároknak.
Parlamentjük, a medzslisz elnöke, Refat Csubarov közölte: a függetlenségi nyilatkozat csak súlyosbítja a válságot, a népszavazást pedig továbbra is bojkottálni készülnek.
Az ukrán törvényhozók ennél keményebben foglaltak állást: alkotmánysértőnek minősítették a krími döntéseket, és ultimátumban követelték azok visszavonását, mondván, máskülönben feloszlatják a szimferopoli parlamentet.
A várakozásokkal ellenétben nem beszélt a krími helyzetről az elűzött ukrán elnök, Viktor Janukovics, pedig előzetesen a moszkvai elemzők még azt sem zárták ki, hogy valamilyen kompromisszumos javaslattal áll elő a konfliktus enyhítésére, hiszen tíz nappal ezelőtti sajtóértekezletén még kiállt Ukrajna területi épsége mellett.
Most viszont csak azt ismételte meg, hogy változatlanul legitim elnöknek, egyben az ukrán fegyveres erők főparancsnokának tekinti magát, és, amint a körülmények lehetővé teszik – amire szerinte már nem kell sokat várni – vissza is tér az országba.
„Az állítólag jogszerű kormány takarásában ultranacionalisták és neofasiszták bandája tevékenykedik az országban” – hangoztatta Janukovics, és drámai hangnemben szólította fel „e sötét erők nyugati védelmezőit”, hogy emlékezzenek arra, mi a fasizmus.
Megrongált emlékmű
A feszült ukrajnai helyzetet jelzi az is, hogy hétfő este két ismeretlen felgyújtotta és ezzel megrongálta a Vereckei-hágón emelt magyar honfoglalási emlékművet.
A magyar Külügyminisztérium közleményben ítélte el az akciót, amely a tárca szerint megzavarhatja Kárpátalja többnemzetiségű lakosainak békés egymás mellett élését.
|
| Valentyn Ogirenko / Reuters |
A krími helyzetről a kijevi külügyminisztérium készített összesítést. E szerint már csaknem 19 ezer orosz katona van a félszigeten, és közülük csak valamivel több, mint 11 ezren tartoznak az amúgy is ott állomásozó fekete-tengeri flottához. Négy laktanyát megszálltak, csaknem negyvenet bekerítettek, a határőrség 56 objektumából negyvenet tettek működésképtelenné.
Olekszandr Turcsinov ideiglenes államfő bejelentette, hogy a belügyi erőkre alapozva nemzeti gárdát hoznak létre, a kijevi parlament pedig az Ukrajna biztonságát és területi egységét szavatolni hivatott, 1994-es budapesti memorandumot aláíró nyugati államokhoz, az USA-hoz és Nagy-Britanniához fordult azzal a kéréssel, hogy tegyenek meg minden lehetséges diplomáciai, politikai, gazdasági és katonai intézkedést az agresszió megfékezéséért és Ukrajna jelenlegi határok közötti szuverenitásának megőrzéséért.
