Nem először cselezték ki Orbánékat Brüsszelben

A kormányközi tanács még mindig duzzog a parlamenti csel miatt, s nincs ínyére az a friss EP-jelentéstervezet sem, amely intézményesítené a tavaly történteket, „fontos precedensnek” nevezve a bizottsági elnök kiválasztására irányuló eljárást.

Az EP-szavazásra várhatóan október végén kerülő reformcsomag két szerzője a lengyel néppárti Danuta Hübner és a német szocialista Jo Leinen. Célja pedig az, hogy a választási eljárás lépéseinek összehangolásával erősítse az uniós polgársághoz tartozás érzését. Kezdeményezi többek között, hogy az európai politikai pártok játsszanak nagyobb szerepet az EP választási kampányában. Javasolja, hogy a választási plakátokon és a szavazólistákon tüntessék föl a nevüket és logójukat.

Kötelező, 3–5 százalék közötti szavazatküszöböt vezetne be a parlamenti helyek megszerzésére, és megfontolásra ajánlja, hogy a választójogi korhatár egységesen 16 év legyen. A jelentéstévők harmonizálnák a választójog és a jelöltség alsó korhatárát, amely tagállamonként nagy eltérést mutat: a választójogi alsó korhatár 16–18 év, a választhatósági 18–25 év között mozog.

Valamennyi, az EU-n kívüli lakóhellyel rendelkező uniós polgár számára meg kell adni a lehetőséget a szavazásra – javasolja Hübner és Leinen, rámutatva, hogy nem minden tagország teszi lehetővé a polgárai számára voksuk külföldről való leadását. A két szerző szorgalmazza a postai, elektronikus úton és interneten történő szavazást is. Mellékesnek tűnhet, de az egységesítés jegyében össze kell hangolni az első előrejelzések közzétételének, illetve a szavazás befejezésének időpontját. Ez csökkentené annak a lehetőségét, hogy a választási eredményeket még azelőtt közzétegyék, hogy a voksolás valamennyi tagállamban befejeződött volna.

Nem lehet ajtóstul rontani a házba

 

Fotó: Európai Parlament

 

A jelentéstervezet nem javasolja, hogy legyen egy olyan közös európai választási lista, amelyre minden tagállamban egységesen szavaznának. Korábban születtek ilyen előterjesztések az EP-ben. Most miért nem kezdeményezték? – kérdeztük a tervezet társszerzőjét, Danuta Hübnert (képünkön). Mint mondta, ez a kezdeményezés még a parlamentben is elbukott 2011-ben, a tanácsban pedig végképp nem kapna támogatást. – Európában nem lehet ajtóstul rontani a házba, csak lépésről lépésre haladhatunk. De már elindultunk a jó irányba tavaly, amikor az európai pártok megnevezték a jelöltjeiket a bizottsági elnöki tisztre. Európai szintű vitát folytattunk arról, hogy ki legyen az Európai Bizottság elnöke, európai jelöltjeink voltak, akik közül a parlament választotta meg a bizottsági elnököt. Bízom benne, hogy az EP-választások következő nagy változása a transznacionális választási lista bevezetése lesz – felelte a néppárti képviselő.