Megbukik-e Navracsics Tibor?

Az EP plenáris ülése leszavazni csak a teljes bizottságot tudja, ám egyetlen kínos jelölt miatt bukhat az egész testület. Ezzel a nyomásgyakorlással sikerült lecserélni legutóbb, 2010 elején a bolgár Rumjana Zselevát (érdek-összeférhetetlenségi vádak) és az előző körben, 2004-ben az olasz Rocco Buttiglionét (homofób és szexista nézetek).

Kemény kérdések és heves viták garantáltan lesznek az idén is, csupán azt nem tudni, hogy elmegy-e az Európai Parlament a végsőkig, valamelyik EU-biztos kitaszításáig. „Ha minden jelöltet elfogadnának, ez premier lenne a meghallgatások történetében” – hangsúlyozta egy brüsszeli forrás az EUobserver hírportálnak.

Navracsics mellett a legerősebben a brit Jonathan Hillt kifogásolják: ő a pénzügyi szabályozásért lenne felelős, miközben Nagy-Britannia ellenzi az eurót, a bankuniót, és a londoni City függetlenségéért aggódik.

Tiltakoznak a francia Pierre Moscovici ellen is, aki a gazdasági ügyeket felügyelné, noha Franciaország fittyet hány az EU költségvetési szabályaira.

Éles kritikával illetik még az energiaügyekkel megbízott spanyol Miguel Arias Canetét, aki csak most vált meg két olajipari társaságban birtokolt részvényeitől, több családtagja pedig részvényes maradt.

Bírálatok özöne zúdul a kulturális, oktatási és állampolgársági ügyek területével „megajándékozott” Navracsics Tiborra is, elsősorban a magyarországi média, igazságszolgáltatás és civil társadalom megregulázása miatt.

– Miniszterelnök-helyettesként a kormány egészének a munkájáért felelősséget kell vállalnia –mondta lapunknak Jávor Benedek, az Együtt–PM európai parlamenti képviselője.

Bár Navracsicsot az EP kulturális és oktatási bizottsága hallgatja meg, társult bizottságként részt vesz az ipari, kutatási és energiaügyi bizottság is: Jávor ez utóbbi tagjaként lesz jelen, és tesz fel kérdést a magyar jelöltnek.

Hiába van elégedetlenség egyes biztosok jelölése miatt, Jávor Benedek szerint a két legnagyobb (a néppárti és a szocialista) EP-frakció között háttéralku született arról: nem piszkálják egymás jelöltjeit, ez ugyanis dominóhatást váltana ki.

A Népszabadság kérdésére Ujhelyi István, az MSZP európai képviselője is azt válaszolta: – Nincs esély valamelyik biztosjelölt megbuktatására. Mindenki túl akar esni az Európai Bizottság október 22-i megválasztásán – utalt a plenáris ülés napirendjére.

A meghallgatás menete is a megegyezést igyekszik elősegíteni: a háromórás kérdés-felelet után nem lesz szavazás a szakbizottságokban. A bizottsági elnökök, valamint a frakcióvezetők csak az október 7-ig tartó „szóbeli vizsgák” után ülnek össze, és alakítják ki végleges álláspontjukat.