Ez a szám csak tovább fog nőni, Olekszandr Turcsinov ideiglenes államfő ugyanis elrendelte a krími ukrán haderő átcsoportosítását. A gyakorlatilag csapatkivonást és az orosz túlerő előtti kapitulációt jelentő intézkedést azzal indokolták, hogy veszélybe került a Krímben szolgáló katonák és családtagjaik élete. A kijevi vezérkarnál közölték: a kivonulásról folyamatosan egyeztetnek a moszkvai védelmi tárcával, de arról is beszámoltak, hogy a félszigeten állomásozó ukrán egységek állományának fele átállt az oroszok oldalára.
A fegyveres szembenállás veszélyét valamelyest csökkentheti az a megegyezés, amely Oroszországgal született arról, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelőket küldhet Ukrajnába, igaz, ezek mandátuma a Krímre nem lesz érvényes. Ez volt az egyetlen biztató mozzanat abban a telefonbeszélgetésben, amelyet vasárnap folyatott egymással Angela Merkel német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök – közölte a Reuters jelentése szerint a berlini kormány szóvivője.
A magyar külügy szerint abszurd ötlet Ukrajna felosztása
Abszurdnak tartja a magyar Külügyminisztérium az orosz liberális demokrata párt elnökének, Vlagyimir Zsirinovszkijnak felvetését, hogy Lengyelország, Magyarország és Románia népszavazás útján ossza fel Ukrajna egy részét.
Kaleta Gábor, a tárca szóvivője a Népszabadságnak elmondta, nem is kívánunk reagálni a múlt csütörtökön, a moszkvai magyar nagykövetséghez eljuttatott iratra, amelyben az orosz politikus javasolja: Varsó öt nyugat-ukrajnai megyében kezdeményezzen referendumot arról, hogy e területek váljanak Lengyelország részévé, a Kárpátaljára pedig Magyarország, míg Csernovci megyére Románia tarthatna igényt.
– Magyarország a legkülönbözőbb szinteken, számtalan alkalommal világossá tette álláspontját, miszerint Ukrajna területi egységét meg kell őrizni – hangsúlyozta Kaleta. Szavaiból az is kiderült, hogy az állami duma alelnöki tisztét betöltő Zsirinovszkij a liberális demokrata párt frakcióvezetői minőségében írta alá a leveket. Vagyis a jelek szerint véleményét nem az orosz parlament alsóháza, hanem pártja nevében fogalmazta meg.
|
Autó Feodosiában. A Krímből kezdenek eltűnni az ukrán zászlók
Shamil Zhumatov / Reuters |
A radikális, populista megnyilatkozásairól ismert politikus leveléről a lengyel sajtó adott hírt először. A beszámolók szerint Zsirinovszkij csak az ország mai területének középső részét „hagyná meg" Ukrajnának, vagyis a keleti és a délkeleti régiót Oroszországhoz csatolná.
A lengyel külügy közölte: a kezdeményezés „annyira furcsa, hogy senki sem foglalkozik vele komolyan", és sajnálatos, hogy az orosz politikai elit egy része még mindig a Molotov–Ribbentrop-paktum szemszögéből látja a világot. Tomasz Nalecz elnöki tanácsadó „egy beteg elme szüleményének" minősítette az ötletet, és felháborítónak nevezte, hogy Varsót egy baráti ország felosztására akarják rávenni.
Az orosz liberális demokrata párt megerősítette, hogy létezik ilyen levél, és azt Lengyelország, Magyarország, valamint Románia vezetőinek is elküldték. A párt sajtóosztályán a RIA Novosztyi hírügynökségnek azt mondták, szerintük a tartalmát nem lehet ukrán területek felosztását szorgalmazó felhívásnak tekinteni. Zsirinovszkij a múlt héten, már az állami dumában is hangoztatott a mostani üzenetben foglaltakhoz hasonló véleményt, az Oroszországot az Európai Unióban képviselő nagykövet, Vlagyimir Csizsov viszont más megoldási lehetőségről beszélt a BBC-nek: Moszkva az ukrajnai politikai válság rendezését akarja, például az ország föderalizálásával – mondta.
