A közkeletű gyanú szerint a mariupoli offenzíva célja az lehet, hogy elvonja a két kelet-ukrajnai szeparatista megyében, Donyeckben és Luganszkban „antiterrorista" hadműveleten lévő ukrán egységek figyelmét. A két megye hasonnevű központja körül az ukrán egységek jelentős erőfölényre tettek szert a szeparatistákkal szemben.
|
Ukrán harckocsi Donyeckben. Két várost is fel kellett adniuk
Gleb Garanich / Reuters |
Orosz egységek jelenlétéről beszélnek egyébként a Nyugaton is. Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője szombaton Milánóban, az EU informális külügyminiszteri csúcsán az orosz egységek kivonására szólította fel a Kremlt, a csúcs záróközleménye pedig aggályoknak adott hangot az „orosz agresszió" miatt. Eközben Petro Porosenko ukrán elnök Brüsszelben találkozott Herman van Rompuy európai tanácsi elnökkel és Joé Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság első emberével is. Barroso figyelmeztetett, játszi könnyedséggel addig fajulhat a helyzet, ahonnan már nincs visszaút.
Szó van arról is, hogy az EU egymilliárd eurós kölcsönt és 250 milliós segélyt nyújtson Ukrajnának afelett az ötszázmilliós támogatás felett, amelyet Németország nevében Angela Merkel kancellár ígért újjáépítésre meg a múlt heti kijevi látogatásakor. Az IMF igazgatótanácsa pénteken hagyta jóvá, hogy Ukrajna megkapja a megítélt 17 milliárd dolláros hitel második, 1,99 milliárdos részletét.
Csütörtökön Porosenko hivatalosan megvádolta a Kremlt az orosz katonák jelenléte miatt. Andrij Liszenko, az ukrán Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanács (RNBO) szóvivője pedig később úgy nyilatkozott, két tankokból és más harci járművekből álló hadoszlop hatolt be Rosztov felől Ukrajna területére. A NATO eközben műholdfelvételeket hozott nyilvánosságra orosz tankok behatolásáról és mozgásáról ukrán területen.
Liszenko szombati közlése szerint ezek a tankok szinte minden házat szétlőttek a Luganszk melletti Novoszvitlivkában, visszavonulásra kényszerítve az ukrán egységeket. A város a Luganszkot Oroszországgal összekötő főútvonalon helyezjkedik el, de az az RNBO-szóvivő szerint az ukrán egységek feladták a Donyeck melletti Ilovajszkot is, ahol napok óta tartották őket bekerítve a szeparatisták.
Az orosz jelenlét vádjából Olekszandr Zaharcsenko, a májusban egyoldalúan kikiáltott Donyecki Népköztársaság miniszterelnöke annyit elismert, hogy 3000-4000 orosz katona harcol a szeparatisták oldalán, de ők vagy leszerelt katonák vagy aktívak ugyan, de a vakációjukat töltik Ukrajnában, és pihenés helyett vettek fegyvert a kezükbe.
|
Vlagyimir Putyin szerint senki ne szórakozzon Oroszországgal
MIKHAIL KLIMENTYEV / Reuters |
Bár Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök pénteken jelezte, Ukrajna újraindítja a NATO-csatlakozási folyamatot, az észak-atlanti szervezet egyelőre kizárja, hogy közvetlen beavatkozásra kerítsen sort, hiszen ekkor azzal Oroszországgal állna szemben, amelynek az elnöke, Vlagyimir Putyin pénteken nyíltan kijelentette, hogy országa a nukleáris nagyhatalom, és aki partner, annak meg kell értenie, az a legjobb, ha nem szórakozik vele. Azt, amit a kijevi vezetés „antiterrorista” hadművelet címén Kelet-Ukrajnában csinál, Sztálingrád nácik általi 900 napos ostromához hasonlította a második világháborúban.
Alexander Vershbow, a NATO amerikai főtitkár-helyettese emlékeztetett, hogy közvetlen NATO-beavatkozásról Barack Obama amerikai elnök sem beszél, és a csatlakozási szándék bejelentése ellenére a kijevi vezetés sem kért ilyesmit. „Valódi politikai megoldást úgy érhetünk el, ha gazdasági büntetőintézkedésekkel elszigeteljük Oroszországot" – nyilatkozott a politikus az amerikai NPR rádiónak.
