Az ukrán belügyminisztérium hétfői bejelentése szerint a lövöldözésért a PSZ munkácsi ezetője, Roman Sztojka felel, a hatóságok közben pedig már vizsgálják, miként robbantak ki a szombati összecsapások, amelyeket a nemzetbiztonsági és védelmi tanács katonai kabinetjének ülésén Petro Porosenko államfő a csempészpiac újrafelosztásáért vívott harc következményeként értékelt. Már 16 érintettnél tartottak házkutatást, kihallgatták a sajtó szerint alvilági kapcsolatokkal is rendelkező Lanyót, az Ukrán Állami Pénzügyi Szolgálat pedig – mint arról az Unian hírügynökség beszámolt – korrupció gyanúja miatt menesztette a kárpátaljai megyei vámhivatal vezetőit.
A helyszíni jelentések szerint Munkácson hétfőn nyugalom volt, de Lengyel Zoltán polgármester utasítására elmaradtak a tömeges részvételt vonzó rendezvények, így a helyi egyetem diplomaosztója is. Vaszil Hubal, Kárpátalja megye kormányzója ugyanakkor kijelentette: nincs szükség rendkívüli állapot bevezetésére a régióban.
Noha az események az ukrajnai hatalom és a PSZ közötti feszültség növekedésére utalnak, Volodimir Feszenko, a kijevi Penta politikai elemzőközpont igazgatója úgy véli, hogy
a kormány nem fog új frontot nyitni a szélsőséges párttal szemben. Tisztában van ugyanis azzal, hogy ez milyen kockázatokkal járna, és tudják ezt a radikálisok vezetői is
– mondta a Népszabadságnak. Munkácson szerinte banális bandaleszámolás zajlott, amit az állam kellő rugalmassággal kezel, és végül békés eszközökkel fogják rendezni a konfliktust.
– Nem szabad elfelejteni, hogy a PSZ nem pusztán nacionalista, hanem anarcho-nacionalista szervezet, tagjai az anarchizmus módszereit alkalmazzák – mondta a politológus, aki abban bízik, hogy fokozatosan fogják megfékezni az ilyen szervezeteket. Feszenko úgy látja, hogy a hatalom már elég stabil ehhez, a PSZ pedig nem olyan erős, mint amilyen hangos, sokat fenyegetőzik, de nem vállal közvetlen viszályt az állammal.
Az elemző arra számít, hogy a kormányzat a konfliktusövezeten kívül betiltja az összes nem hivatalos fegyveres csoportosulást, és megkezdi a lakosságnál lévő harceszközök begyűjtését, felvásárlását. Hasonló intézkedést hétfőn már be is harangozott Porosenko államfő, és ilyen lépéseket vár egy másik politológus, Vagyim Karaszjov, a kijevi Globális Stratégiák Intézetének igazgatója is. Ő azonban hozzátette, hogy a kormánynak határozott reformokat is végre kell hajtania, sikereket kell felmutatnia, máskülönben az elégedetlenség a szélsőségeseket erősítheti.
– A munkácsi események arról tanúskodnak, hogy militarizálódik az ukrajnai politika. Néhány szervezet mellett olyan félkatonai alakulatok működnek, amelyek fegyveres erőt használhatnak társadalmi, gazdasági és politikai konfliktusokban – fejtegette lapunknak. Karaszjov arra is felhívta a figyelmet, hogy a radikálisok között sok a „pörgős” fiatal, aki egy katonai puccs lehetőségét sem veti el.
|
A PSZ egyik tüntetője szombaton Kijevben
Szerhij Dolzsenko / MTI/EPA |
Két hete Kijevben felvonulást tartottak az önkéntes fegyveres zászlóaljak képviselői, és ott az egyik jelszó az volt, hogy „Junta lesz!” – idézett egy példát. – Vagyis e csoportok képviselői úgy gondolhatják, hogy egy katonai junta véget vetne a korrupciónak, a bizonytalanságnak, és a győzedelmes befejezésig folytatná a háborút Kelet-Ukrajnában.
Az elemző ugyanakkor egyelőre nem lát ilyen fenyegetést, mert a kormány „képes elnyomni a lokális ellenálló akciókat”, ám változhat a helyzet, ha „az elégedetlenség radikalizálódik”. A hatalom az utca túszává vált, ami nagyon veszélyes folyamatot tükröz – mondta. – Ez ugyanis már nem a 2013-ban békés tiltakozóakcióként indult Majdan, hanem egy radikális, felfegyverzett és dühös utca.
