Kötelező tápértékjelölés
Meg kell mutatni az energiaértéket, a zsír, a telített zsír, a szénhidrátok, a fehérje, a cukor és a só mennyiségét. Méghozzá könnyen átlátható módon, 100 grammra vagy 100 milliliterre lebontva. A gyártók nem véletlenül adagolják bőkezűen a sót és a cukrot: mindkettő intenzívebb ízt ad, és elősegíti a fogyasztást. Az energiaértéknek mind kJ-ban (kilojoule), mind kcal-ban (kilokalóriában) szerepelnie kell. A kötelező tápértékjelölés alól mentesülnek – egyebek mellett – az ásványvizek, a fűszerek, az édesítőszerek, a kávék, a teák, az élesztő vagy a rágógumi.
Allergének feltüntetése
Jó hír az ételallergiában szenvedőknek: az összetevők között kötelező kiemelni – más betűtípussal vagy színnel –az allergén anyagokat. A vásárló így azonnal észreveszi, ha számára veszélyes alapanyagok rejtőznek az élelmiszerben. Ilyen lehet például a földimogyoró, a szezámmag, a szójabab, a zeller vagy a mustár.
|
Érdemes figyelmesen elolvasni az élelmiszercímkéket
AFP |
Származási ország
Néhány élelmiszeren (marhahús, friss gyümölcs és zöldség, olívaolaj) már eddig is kötelező volt feltüntetni a származási helyet. Ez a lista bővül most a baromfi-, a sertés-, a bárány- és a kecskehússal. A címkén jelölni kell az országot, ahol az állatot nevelték és levágták. Sőt, a főbb összetevők eredetét is jelezni kell, ha nem ugyanonnan származnak, mint a késztermék (például: szlovák tejből készült, Ausztriában előállított termék).
Félrevezetés tilalma
A fő cél az őszinteség. Ha egy termékben bármely összetevőt –amelyről a vevő joggal gondolja, hogy benne van az élelmiszerben – más anyaggal helyettesítenek, a „helyettest” jól látható módon kell feltüntetni (nem a többi összetevő közé elrejtve). Ugyanígy a hús- és a halkészítményeknél is szembetűnő helyen kell jelölni az egyéb állati eredetű fehérjék, illetve a víz hozzáadását. Ha pedig e készítmények azt a látszatot keltik, hogy egyetlen darab húsból vagy halból állnak, de valójában több darabból formázták őket, kötelező ráírni: darabokból formázott hús/hal.
Mekkora legyen a betűméret?
„Tanulmányok azt mutatják, hogy a jó olvashatóság jelentősen növeli annak lehetőségét, hogy a címkén szereplő információ befolyásolja a célközönséget. Az olvashatatlan termékinformáció az egyik fő oka az élelmiszercímkékkel kapcsolatos fogyasztói elégedetlenségnek. Ezért átfogó megközelítést kell kialakítani az olvashatóság minden szempontjának – a betűtípus, a szín és a kontraszt – figyelembevételéhez.” (Részlet az EU-rendeletből)
A betűméret kapcsán előírják, hogy az x-magasság legalább 1,2 mm legyen. Ha a csomagolás legnagyobb felülete 80 cm2-nél kisebb, az x-magasság minimum 0,9 mm.
