Jelképes megállapodást kötöttek a mészárossal
Jó negyven éve van jelen az afgán politikában, ami maga a csoda. Míg más törzsi hadurakkal videokamerába vagy turbánba rejtett pokolgépek, illetve drónokról kilőtt rakéták végeztek, a 69 éves Gulbuddin Hekmatyar az egyik legnagyobb túlélőnek számít. – Hekmatyar pályafutása több rendszeren átívelt, de közel két évtizede már csak mellékszereplő. Hanyatlása, de ugyanakkor életben maradása is a táliboknak köszönhető, akiknek a hadereje legalább a tízszerese annak, mint amivel az észak-afganisztáni Kunduz tartományban született, pastu származású volt miniszterelnök rendelkezik – mondta lapunknak Wagner Péter, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója.
|
Ashraf Ghani államfő egyedül érkezett az aláírási ceremóniára
Omar Sobhani / Reuters |
Hekmatyar most újra reflektorfénybe került, miután a kabuli kormány szeptember végén békét kötött vele. Sőt, amnesztiát is adott a „Kabul mészárosának" nevezett, az 1992-ben kirobbant polgárháborúban több ezer ember haláláért felelős mudzsahedin vezérnek, aki fiatalon a szovjet megszállók ellen vívott háború egyik hősének számított. Wagner szerint a hadúrral kötött béke jelképes értékű, azt hivatott a külvilág felé demonstrálni, hogy a kabuli kormány a helyzet ura.
Sokatmondó azonban, hogy nem készültek fotók Ashraf Ghani államfő és Gulbuddin Hekmatyar történelmi kézfogásáról, ők ketten ugyanis külön-külön szignálták a dokumentumot.
Hekmatyar mozgalma, a Hizb-i-Iszlami ideológiáját az 1960-as évek Muzulmán Testvériségéből nyerte. Tömegbázist azonban sosem tudott kiépíteni, s a kormányzásban, illetve a lakosság megfélemlítésében, lojálissá tételében sokkal eredményesebb tálibok már jó ideje a háttérbe szorították. A tálibokat népi-vaskonzervatív irányvonaluk, valamint a létminimumot biztosító uralmuk legitimálja sok afgán szemében. Az elfoglalt területeken szigorú iszlám törvénykezést vezetnek be, de a kézlevágások vagy megkövezések csak bizonyos határokat jelölnek ki. – Legalábbis 2001-ig nem voltak olyan szadisták, mint az Iszlám Állam martalócai – hangoztatta Wagner, aki szerint a kabuli kormány a saját klientúrájának kedvező, korrupt ténykedésével sem kedvelteti meg magát.
Bár az amerikai hadsereg az afgán biztonsági erőkkel együtt is indít akciókat, főleg az utóbbiak próbálnak megvívni a tálibokkal. Valamiféle kiegyezés Kína növekvő szerepvállalásával képzelhető el, a kereskedelmi utak biztonságát fontosnak tartó Peking katonai segélyt is ad Kabulnak. Az afgán–amerikai–pakisztáni tárgyalásokba való bekapcsolódása pedig azt sejteti, hogy az afganisztáni békét is hajlandó lenne finanszírozni.
A tálibok megint Kunduzt ostromolják
Az afgán kormánycsapatok súlyos harcokban próbálják megvédeni Kunduzt. Az ország északi részén lévő város ellen hétfőn hajnalban indított offenzívát a tálib mozgalom, amely 2015-ben átmenetileg el is foglalta a 270 ezer lakosú települést. A kunduzi rendőrség parancsnoka azt nyilatkozta, szó sem lehet a város feladásáról. A tálibok egyszerre négy irányból rohamoztak és szemtanúk szerint egészen Kunduz központjáig is be tudtak hatolni. Az Afganisztánban állomásozó amerikai erők készek segítséget nyújtani a kormánycsapatoknak – mondta Charles Cleveland dandártábornok. (CNN)
