A korrupció azonban nem csak a bürokráciát jellemzi. A minap a televízióban mutattak be egy esetet: szétrombolt falvakba vittek bádogtetőket, de a sofőr visszafordult Katmanduba, hogy jó pénzért eladja az egész szállítmányt. Az árak is felmentek, a kormánynak kellett közbelépnie, hogy a bádogtetők ne a szokásos ár többszöröséért keljenek el. Egy hete pedig embercsempészeket kapcsoltak le – ők sátortáborokból vittek gyerekeket Indiába, hogy ott heti nyolcszáz forintnyi „fizetség” ellenében dolgozzanak egy gyárban.
|
Zajlik a helyreállítás
Szász Balázs / Népszabadság |
Katmanduban aránylag kevés jelét látni a rombolásnak. Egy húszperces taxiút alatt csak három teljesen és pár részben összedőlt ház mellett haladunk el, igaz, a régi városrészek a több száz éves házaikkal jobban megszenvedték az április 25-i, 7.9-es erősségű földrengést. A föld azóta is mindennap mozog, sokan még parkokban vagy kertekben sátor alatt alszanak: nem merészkedtek vissza részben megrogyott házaikba, amelyeket a bajon is csak nevetve mutatnak a betérő külföldinek.
|
Vidéken távolról sem rózsás a helyzet
Fotó: Navesh Chitrakar / Reuters |
– Ájó, ájó – (Itt van, itt van) mondják olyan hanglejtéssel, mintha a tejesember érkezett volna meg, amikor egy kisebb rengés megint mindenkit az utcára terel. Igaz, előző este más volt a helyzet. Láttuk, ahogy a hangyák tömegesen hagyják el a házat. „Földrengés jöhet” – mondták vendéglátóim, ilyenkor ugyanis a hangyák és a kígyók hagyják el először az épületeket. Este tízkor kis mozgást lehetett érezni, mintha valaki erőszakkal rángatná az ágyat: kelj fel! Ekkor azért izgatottabban szaladt mindenki ki az utcára, bár alig pár másodperces volt a veszedelem. Utána még negyedórát beszélgettek kint a szomszédok, levezetve a feszültséget. Megbeszélik, hogy a szomszéd fiú előre mondta, hogy ma tíz körül jön egy nagyobb utórengés, aztán már a szobámból hallom, hogy búcsúzásul azt találgatják, hányas lehetett a Richter-skálán. Négyes talán.
Igaz, ez Katmandu, amely a vártnál jobban átvészelte a földrengést. A falvakban azért más a helyzet. Seesam Subba fiatal nepáli orvos külföldi segítséggel szervezett segélyszállítmányokat a távoli kistelepülésekre, és orvostársával 500 embert látott el. – Orvos nem járt még náluk, kekszen kívül valamirevaló segítség sem jutott, közben töréseket, nyílt sebeket kellett ellátniuk. Fedelük, ételük sincs nagyon. További utakat terveznek, sietni kell: mindjárt itt a monszun.
|
| Fotó: Navesh Chitrakar / Reuters |
Itt, a fővárosban az „earthquake7.9” jelszóval ellátott wifin át küldöm soraimat a lapnak, miközben három igéző, ötéves szempár várja, hogy befejezzem végre, mert egy popszámot ígértem nekik a Youtube-on, és már szedik szét a mobilomat. A felállványozott Boudhanáth sztúpa fölött már második napja gyűlnek a felhők, de az esős évszakot beköszöntő első nagy égszakadás még várat magára.
