galéria megtekintése

Ítéletnapot csináltak a határokon

Folyamatosan özönlenek a menekültek Nyugat-Európa felé. A szerbiai és horvátországi táborokban kérdezett migránsok tudják, hogy felénk nem jöhetnek, de nem értik, miért építettünk kerítést.

Kedd délelőtt fél tizenkettőkor már a második, menekültekkel zsúfolt vonat indult a horvátországi Tovarnikból a szlovén határ felé. A szerelvényen másfél ezren ültek, amiképp azon a vonaton is, amely reggel nyolckor indult ugyaninnen a migránsokkal. Az opatovaci menekülttábor lakóit vitte a vonat, s a tovarniki állomáson dolgozó vöröskeresztesek úgy tudták, hogy a táborban nincs már csak pár száz menekült.

Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság

A tábor kapujában szolgáló rendőrök szerint viszont legalább ötezren lehettek a kerítésen túli sátrakban ebédidőben. A táborba csak akkor juthattam volna be, ha napokkal korábban akkreditáltatom magamat a horvát belügyminisztériumban, ennek híján kénytelen voltam a kapuknál bebocsátásra várakozókkal beszélgetni. Legalább ezren álltak türelmesen a kapu előtt kifeszített sötétzöld katonai ponyvák alatt. Az általam kérdezett menekültek 90 százaléka szírnek mondta magát.

 

Ami feltűnő, hogy a szírek túlnyomó többsége családosan vágott neki az útnak. Két hónapja ez még nem így volt, akkor a magányos vagy csapatokban érkező férfiak adták a csapatok dandárját. Most a családok. Két-három vagy még több gyerekkel, nagyszülőkkel, nagybácsikkal, nagynénikkel.

Akik értettek angolul, azok mind azzal indokolták elindulásukat, hogy Szíriában háború van, s úgy látják, hogy még sokáig nem is lesz béke.

Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság

Arra, hogy miképp mertek nekivágni a hosszú útnak apró gyerekekkel, azt felelték, hogy a maradástól jobban féltették a kicsiket. Amúgy a gyerekeket láthatóan megviselte az utazás, igaz, szüleiket is, hisz a kétévesnél kisebbeket állandóan az anyjuk cipelte, a 3-4 évesek meg apjukon lógtak. A kedden kérdezett szírek nem török táborokból indultak, s valamennyien 12-17 napja indultak el otthonukból. Az útjukról nem beszéltek, s arról se, hogy miképp, kinek a „segítségével” jutottak be az unióba, és mennyit kellett ezért fizetni. Ha erről érdeklődtem, nem értették a kérdést, vagy arra hivatkozva, hogy fáradtak, befejezték a beszélgetést.

Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság

A főképp Németországba igyekvő menekültekhez eljutottak azok a hírek, hogy ott majd sokan ellenségesen fogadják őket, s az idegengyűlölők táborokat gyújtottak fel – a szírek emiatt félve gondoltak a jövőre, de úgy érezték, nincs visszaút. A magyar határon emelt kerítésről is hallottak, s azt mondták, nem értik, miért volt rá szükség, hisz ők nem akarnak Magyarországra jönni. Ettől még nincs a magyarokról rossz véleményük, pontosabban nincs véleményük, hisz nem is tudnak semmit rólunk. Ők Németországba mennek, és bíznak a kancellárban, Angela Merkelben.

Opatovacból a szerbiai Berkasovóból hozták folyamatosan a menekülteket. A berkasovói táborban a létesítményt őrző rendőr becslése szerint kedd délután ezren lehettek. Mire ezt kimondta az egyenruhás férfi, megérkezett tíz busz, s az őr hozzátette, hogy inkább kétezren. A tábor két kilométer hosszú útja mellett mindkét oldalon összefüggő a szemétcsík. Tegyük hozzá, hogy szemétgyűjtő sehol sincs az út mentén, s a központban lévő három, teherautó méretű konténer mindegyikében hegyekben áll a hulladék. Az elmúlt napokban ezrek aludhattak itt fedél nélkül az átázott talajon, s amikor elmentek, a földön hagyták takarójukat, aranyszínű hőmegtartó fóliájukat, felesleges ruhájukat, cipőjüket, az elfogyasztott ételek maradékait, a konzervdobozokat, az italos flakonokat, a kibelezett játékokat. Ez a 20-30 centi vastag, sártól átitatott, járást elbizonytalanító, puha és büdös szemétszőnyeg ítéletnapi látvány.

Körkép a vákuumból

Kedd reggel a horvát lapok azt írták, hogy könnygázt vetett be a szlovén rendőrség a migránsok ellen az egyik szlovén–horvát határátkelőnél. A HRT közszolgálati televízió szerint éjfél előtt az akkor érkező menekültek – miután mintegy húsz órán át várakoztak a szakadó esőben – dulakodni kezdtek a szlovén rendőrökkel, fel akartak szállni a fűtött járművekre. A rendfenntartók a gyerekeket sem kímélve könnygázt vetettek be ellenük.

Szerbiában a menekültek áttörték a horvát oldalon felállított rendőrkordont, és mintegy 4-5 ezren átmentek Horvátországba – mondta Nebojsa Stefanovics szerb belügyminiszter. A menekültek azután vesztették el a türelmüket, hogy órákon keresztül várakoztak hiába. Eltolták a kordonokat, és mivel a rendőrök nem tudták megakadályozni, hogy átjussanak, inkább átengedték őket.

Ljubljana naponta fel fogja hívni az Európai Unió (EU) figyelmét az országban uralkodó állapotokra, és hajlandó külföldi rendőrök segítségét is elfogadni schengeni határának védelmére – mondta Miro Cerar szlovén miniszterelnök kedden újságíróknak. Kijelentette: az országba érkező migránsok és menekültek áradatának feltartóztatása európai uniós szolidaritást követel. A miniszterelnök szerint elfogadhatatlan Horvátország viselkedése, hogy ellenőrizetlenül küldi a migránsokat a szlovén határra. Cerar ezért felvetette annak lehetőségét, hogy más országoktól kér segítséget a szlovén–horvát határvédelem megerősítésére. Szlovénia déli schengeni határának védelme garancia arra, hogy az unión belül nem lesz szükség megerősített határellenőrzésre – mondta.

Mintegy 2500 menekült várta kedden délután az osztrák határ menti Šentiljben, a szlovén hatóságok tranzittáborában, hogy átkelhessen Ausztriába – tapasztalta a helyszínen az MTI tudósítója. Eközben a határ osztrák oldalán található táborban csak néhány száz migráns vár arra, hogy továbbszállítsák az osztrák nagyvárosokban kialakított befogadóállomásokra.

A 29 esztendős Ahmant nem zavarta mindez, számára a sárban fuldokló berkasovói tábor is csak egy állomás Németország felé. A férfi a feleségével, a kétéves lányával és négyéves fiával, valamint nagybátyjával 14 napja indult a szíriai Latakiából. Ahman fodrász, nagybátyja pincér.

Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság

– Mit remélnek Németországtól? – kérdeztem őket. – Hogy jobb lesz – mondta Ahman több réteg ruhába öltöztetett fiát ölelve. – Hogy béke lesz.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.