Kedden még úgy tűnt, hogy az orosz teherautókat nem engedik ugyan Ukrajna területére, de a kétezer tonnányi, egyebek közt élelmiszerből és gyógyszerből álló szállítmányt fogadják, ha az a Vöröskereszt égisze alá kerül. A genfi központú szervezet viszont szerdán bejelentette, hogy ehhez a rakomány összetételét részletező leltárra van szüksége.
A jelek szerint nyugati szövetségesei is a segély elfogadására buzdították az ukrán kormányzatot, így némi meglepetést keltett Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök, amikor szerdán kifejezetten elutasítóan nyilatkozott az akcióról. Arra hivatkozott, hogy segély csak „a nemzetközi jog keretein belül", a Vöröskereszten keresztül juthat be az országba.
„Határtalan cinizmussal" vádolta meg Oroszországot, mondván: „előbb tankokat, Grad rakétákat és az ukránokra lövöldöző banditákat, aztán meg vizet és sót küld".
Szavai szerint Ukrajna képes a legszükségesebb dolgokkal ellátni állampolgárait, a hadműveletek által sújtott keleti térség megsegítésére létrehozott alapban eddig hatmillió dollár gyűlt össze, 270 tonna segélyt már eljuttattak ebbe a régióba, és a kormány éppen most – a hírek szerint csütörtökön – készül útnak indítani egy újabb konvojt. Az oroszok pedig jobban tennék, ha üres teherautókat küldenének, elvinnék velük a „banditáikat", és akkor nem lenne szükség humanitárius segélyre – idézte Jacenyukot a Reuters.
Kijevben talán büszkeségből nem látják szívesen az orosz segélyt, vagy egyszerűen azt akarják, hogy az általuk összeállított szállítmány előbb érkezzen a válságövezetbe. Az is lehet, hogy amolyan „trójai falovat" látnak a küldeményben. Hiszen ukrán kormánykörökben és Nyugaton is többen azt a moszkvai külügyminisztérium által szerdán újfent abszurdnak minősített aggodalmukat hangoztatták, hogy Moszkva katonai beavatkozás álcázására használhatja a humanitárius akciót.
A segélykonvoj körüli huzavona mindenesetre újabb feszültségforrást jelent a válságban, miközben Kelet-Ukrajnában nem csitulnak az összecsapások. Az ENSZ emberi jogi irodájának becslése szerint július végén, augusztus elején két hét alatt csaknem a duplájára, kétezer fölé emelkedett az április közepe óta tartó konfliktus halálos áldozatainak száma.
Amikor még Orbán blokkolta az orosz szállítmányt
Korábban is okozott már nemzetközi vitát a segélyszállítmányok küldése háborús övezetbe. 1999 áprilisában közel két napot vesztegelt a záhonyi határállomáson egy orosz–fehérorosz konvoj, amelyet Moszkva és Minszk indított útjára Jugoszláviába.
Magyarország friss NATO-tagállamként tartóztatta fel a járműveket, és hosszas huzavona után engedte tovább Jugoszláviába, amelynek területét a koszovói válság miatt már bombázták a nyugati szövetséges légierő gépei. Az elsősorban amerikai sugallatra elrendelt záhonyi zárlat feloldását végül Orbán Viktor kormányfő jelentette be.
Az akkor még élesen oroszellenes retorikát követő magyar miniszterelnök közölte: a konvojban lévő páncélozott járművek nem léphetik át az ukrán–magyar határt, az üzemanyagnak pedig csak a felét engedik át. (A Milosevics-rezsimmel szemben elrendelt ENSZ-embargó kiterjedt az üzemanyagra is).
A záhonyi ügy a rendszerváltás utáni magyar–orosz viszony egyik mélypontját jelentette. Az akkori moszkvai magyar nagykövetet, Keskeny Ernőt szinte minden nap bekérették az orosz külügyminisztériumba, Martonyi János külügyminiszter tervezett moszkvai látogatását el is kellett halasztani. (D. A.)
