Inváziónak nincs semmi jele Romániában
A magyar kormány fölöslegesen készül kerítést építeni a román határra. Legalábbis erre utalnak a román hatóságoktól származó információk, amelyek szerint tavaly, illetve az év első két hónapjában még csökkent is az illegális bevándorlók száma. Meglepőnek tűnhet, de a legtöbb határsértő nem Szerbiából érkezett Romániába.
A menekültek vagy illegális bevándorlók száma Románia határainál gyakorlatilag változatlan, a Szerbia–Románia–Magyarország útvonalon nem észlelhető migrációs nyomás – közölte kérdésünkre a román határőrség. A Népszabadsághoz eljuttatott adatokból kiderül, hogy az utóbbi szűk fél évben, a 2015 októbere és 2016 februárja közötti időszakban a legtöbb illegális határsértő, 92 fő Ukrajnából érkezett Romániába. Szerbia felől csak 89-en próbálkoztak, Bulgária irányából 46-an. A sajtóban a Románia felől érkező „invázió" első epizódjaként bemutatott januári eset – akkor 60, nagyrészt észak-afrikai határsértőt fogtak el – egyedi. Megközelítőleg hasonló méretű akcióra sem volt példa.
Az idei évben, március 8-val bezárólag, 63 esetben összesen 198 személyt állítottak elő a román hatóságok illegális határátlépés kísérlete miatt. Az említettek mintegy harmada (59) elhagyni készült az országot, amikor lefülelték őket. A leggyakrabban a zöldhatáron próbálkoztak, de előfordult, hogy járművekben bújtak el, vagy hamis iratokat mutattak fel. A legfrissebb eset kedden történt. Egy Törökországból Magyarországra tartó kamionos a Bukaresthez közeli Corbii Mari településen töltötte az éjszakát, reggel jókora vágást észlelt a teherautója ponyváján. A kiszálló rendőrök három 23–25 év közötti szíriait szedtek össze az úton, amint gyalogosan Bukarest felé tartottak. Alexandra Niculae, a Dambovita megyei rendőrség szóvivője szerint Németországba készültek – telefon, táblagép és személyes irat is volt náluk.
Januárban Nagyváradon lelepleztek egy magyar és egy török állampolgár által létrehozott bűnszövetkezetet, amely szíriaiakat próbált becsempészni Magyarországra, majd onnan tovább Nyugat-Európába. A bandának 14 tagja volt csak Romániában. Az ügyészség szerint fejenként 8-10 ezer eurót kértek a Törökországban verbuvált szíriaiaktól.
A szerb–román határ menti települések vezetői többnyire elzárkóznak a sajtó elől – nem akarják „beleártani magukat" az önkormányzat hatáskörét meghaladó kérdésekbe –, viszont Francisc Hopitean, Temesmóra (Stamora Moravita) alpolgármestere készségesen elmondta, hogy a környéken semmiféle mozgást nem észleltek – sem menekültekét, sem csempészekét. A belügyminisztérium időközben lebontatta a tavaly ősszel felállított sátortáborokat Temesmórán és Kunszőlősön (Lunga) – tette hozzá. A több száz fő fogadására, regisztrálására és ideiglenes elszállásolására alkalmas katonai sátrak Hopitean szerint egy-másfél hónapot álltak.
A román határőrség hangsúlyozza: Bukarest azonnal értesíti a magyar hatóságokat a migrációt érintő bármilyen fejleményről, a két ország között rendszeresek a szakértői egyeztetések a téma kapcsán, az adatcsere is folyamatos. Bukarest ugyanakkor nem kommentálja a közös határon felhúzandó kerítést érintő magyarországi terveket. Ezt a választ adta lapunknak a román külügyminisztérium, amikor az utóbbi napokban megszaporodott szándéknyilatkozatokról kérdeztük.
Szerdán Pintér Sándor belügyminiszter arról beszélt: a magyar kormány szükség esetén tíz napon belül képes lenne kerítést építeni a román határnál. Erre előkészülve megtisztítják a nyomvonal helyét és környékét, illetve építőanyagot halmoznak fel. A legtöbb illegális határátlépő nem Szerbia vagy Bulgária felől, hanem Ukrajnából érkezik Romániába. A legnagyobb csoportot, hatvan embert januárban fogták el.
