Alapjövedelmet adnának a szorongás ellen

Számos közgazdász viszont veszélyesnek és megvalósíthatatlannak tartja az elképzelést. Lawrence Summers volt amerikai pénzügyminiszter például a The New York Timesnak azt mondta, hogy az alapjövedelem bevezetése végső soron rontaná a szegényebb rétegek helyzetét. Érvelése abból indul ki, hogy az így növekvő költségvetési terhet csak a már meglévő szociális juttatások átcsoportosítása révén lehetne feloldani.

Schmidt azonban vitatkozik ezzel.

Genfben kampányolnak az ötlet hívei Denis Balibouse / Reuters

– Ha az állam mindenkinek kifizetné a feltétel nélküli alapjövedelmet, akkor azt levonnák a munkabérekből, amelyek így csökkennének. Ha pedig a munkaerő olcsóbbá válik, akkor az árak is alacsonyabbak lesznek. Így a régi és új árak közötti különbözet lehetővé tenné az államnak, hogy növelje a fogyasztási cikkekre kivetett adót, amiből pedig finanszírozhatná az alapjövedelmet – hangzott sajátos logikájú okfejtése.

Az ötlet ellenzői attól is tartanak, hogy a feltétel nélkül kapott fizetés szélesítené a nem dolgozó, az államon élősködő potyautas réteget, mert a pénz már nem lenne a munka fő motivációja. Schmidt szerint viszont az alapjövedelem a pénzhajhászás helyébe más mozgatóerőket állítana, és ezzel rávilágítana a munka valódi értékére. – Az anyagi bizonytalanság szorongást kelt az emberekben. A szorongás pedig leblokkolja a kreativitást és az innovációt, miközben stresszt, betegségeket és szélsőségesebb esetben családon belüli erőszakot szül – magyarázta az aktivista.

Arra is emlékeztetett, hogy az alapjövedelemként kapott összeg a legtöbb ember számára nem lenne elegendő a kívánt életszínvonal eléréséhez, és a különböző, szűkebb körben elvégzett felmérések eredményei is alátámasztják: az emberek túlnyomó többsége a stabil bevétel mellett is tovább dolgozna. A megnövekedett anyagi biztonság pedig az ötlet támogatói szerint nagyobb szabadságot adna a most mókuskerékben őrlődő dolgozóknak.