Sokan még a legutóbbit sem felejtették el: a 90-es évek elején mozgalommá szerveződő, addig háttérbe szorított húszik hat háborút vívtak a központi kormánnyal az elmúlt tíz évben. Legutóbb az arab tavasz idején, 2011-ben lázadtak fel az akkori államfő, Ali Abdullah Száleh több mint három évtizedes kormányzása ellen. Bár Száleh lemondott, a rezsim alapjaiban nem változott, így 2014-ben a húszi lázadók elfoglalták a fővárost. Charles Schmitz, a washingtoni székhelyű Közel-keleti Központ szakértője egy elemzésben azt írta, hogy a húszik céljai mögött nem annyira szektariánus ellentét áll – hiszen a lakosság harmadát alkotó húszik mérsékelt síiták –, mint inkább politikai motivációk. Céljuk északon a hatalom megszilárdítása, délen pedig annak átvétele. Ha kell, erőszakkal: Torba városában kedden az ellenük tüntető tömegbe lövettek a húszi felkelők, hat demonstráló életét vesztette.
Bár sokan tartanak tőlük, és tiltakoznak a húszi uralom ellen, előrenyomulásukat segíti, hogy a központi hatalomból kiábrándult tömegek egy része életképes alternatívát lát a mozgalomban. Hiába gazdag az ország keleti része olajban, Jemen a régió legszegényebb állama, ellenben minden felnőttre öt-hat kézifegyver jut. A 26 milliós népesség csaknem fele munkanélküli, és nincs számára biztosítva az élelmiszer-ellátás.
Az elkeseredett lakosság egy részének támogatása ellenére a hatalom megszerzése nem lesz könnyű feladat, hiszen több erős fegyveres szervezet is működik az országban. Sokan attól tartanak, hogy a káoszból egyrészt az egyik legveszélyesebb terroristacsoportnak bélyegzett Arab-félsziget al-Kaidája, másrészt az utóbbi időben Jemenben is erősödő Iszlám Állam (IS) profitál majd. A múlt hét pénteken elkövetett, több mint 140 emberéletet követelő robbantásokat is az IS vállalta magára, noha szakértők szerint nem biztos, hogy az Irak és Szíria területén kalifátust kikiáltó szervezet áll a merényletek mögött.
Az egymással szemben álló szélsőségesek a főként szunniták által lakott déli régiókban számíthatnak támogatásra (bár a képet árnyalja, hogy Dél-Jemen jó ideje el akar szakadni, és a káosz közepette még inkább felerősödtek a függetlenséget pártoló hangok). A szélsőségesek még inkább megerősödhetnek, ha megszerzik az amerikaiak által a jemeni kormánynak küldött fegyvereket, ugyanis a Pentagon egy hete elismerte, hogy nem tudja, mi lett a sorsa a közelmúltban Jemennek nyújtott, félmilliárd dollárt érő katonai segítségnek.
Jelentősen módosíthatja az erőviszonyokat, hogy a régió két fő riválisa, Irán és Szaúd-Arábia milyen mértékben avatkozik be az eseményekbe. Sokak szerint a húszik mögött Irán áll, míg a szaúdiak a húszik szunnita ellenségei mögött sorakoznak fel. „Északon és délen is forradalom van. A jemeniek idegenek a saját országukban” – panaszkodott a nehezen átlátható, kilátástalan helyzetre egy helyi lakos a BBC-nek.
Gyerekek százait sorozta be az IS
Január óta legkevesebb négyszáz gyereket sorozott be az Iszlám Állam – közölte a londoni székhelyű Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja. A „Kalifátus Kölykeit” az iszlamista szélsőségesek katonai kiképzésben és ideológiai oktatásban részesítették. A fiatalkorúkat iskolák, mecsetek és nyilvános helyek közelében környékezik meg, s gyakran pénzt ajánlva csábítják magukhoz. (Hirado.hu)
