A nemzetközi emberi jogi szervezet birtokába jutó tanúvallomások, fényképek, videofelvételek és a rendőrség által lefoglalt tárgyi bizonyítékok arra utalnak, hogy az ausztrál határőrök életveszélybe sodorták a menekülteket és bűncselekményeket követtek el.
"Ausztrália hónapokig tagadta, hogy embercsempészeknek fizetett volna, a jelentésünk azonban egész más megvilágításba helyezi a történteket"
– jelentette ki Anna Shea, az Amnesty International menekült-kutatója.
„Az embercsempészet olyasmi, amit általában magánemberekkel azonosítunk, nem pedig kormányokkal; azonban bizonyítékaink vannak rá, hogy az ausztrálok nem szimplán belekeveredtek, hanem ők maguk irányították az embercsempészek műveleteit."
Az Amnesty International két esetet vizsgálva számos bizonyítékot talált arra, hogy a határellenőrzés és a haditengerészet alkalmazottai emberek tucatjainak életét sodorták veszélybe azzal, hogy gyatrán felszerelt hajókra kényszerítették őket.
Becsapták és fogva tartották az embereket
A 2015 májusában történt incidens médiában való első megjelenése óta az ausztrál kormány emberei több alkalommal tagadták, hogy embercsempészeknek fizettek volna, egyúttal azonban elismerték, hogy a határellenőrző szervek észlelték egy bajba jutott hajó segélykérését a tengeren. A szóban forgó hajó legénysége és az utasok azonban egybehangzóan azt mondták Amnestynek, hogy hajójuk nem volt bajban, és soha nem kértek segítséget.
Az ausztrál határőrök először 2015. május 17-én közelítették meg a hajót, majd május 22-én visszatértek hozzá. Az utasok többsége, így egy terhes nő, két hétéves gyermek és egy csecsemő azután szálltak át a határőrök hajójára, hogy azt mondták nekik, azon lehetőségük lesz megfürdeni. Felszállásuk után körülbelül egy hétig zárkákban tartották őket fogva. Voltak, akiktől megtagadták az orvosi ellátást, de egyes esetekben a saját gyógyszerükhöz sem férhettek hozzá.
|
| Ausztrália kormánya plakátokon figyelmeztette a menekülteket, hogy ne is próbáljanak bejutni az országba |
Május 31-én aztán az ausztrálok a legénységet és a menedékkérőket két különböző kisebb hajóra szállították át, a legénységnek pedig elmagyarázták, hogyan jutnak el Rote szigetére, valamint adtak nekik egy térképet, rajta kikötésre alkalmas helyekkel. Mindkét hajónak kevés volt az üzemanyaga, az egyikből ki is fogyott a tengeren. A rémült utasoknak így veszélyes módon, a tenger kellős közepén kellett átszállniuk a megmaradt hajóra, amelyről indonézek mentették meg őket, miután az zátonyra futott.
A hajó hatfős legénysége azt állította, hogy az ausztrálok összesen mintegy 32 ezer amerikai dollárt adtak nekik. Legalább egy menedékkérő tanúja is volt a pénz átadásának, és erről beszámolt az emberi jogi szervezetnek. Az indonéz rendőrség megerősítette az Amnesty Internationalnek, hogy találtak ilyen összegű pénzt a legénységnél, amikor az országba belépve letartóztatták őket. A szervezet kutatója látta is a ropogós százdollárosokból álló pénzköteget.
A Mindenáron még egy olyan esetet feltár, amelyben lehetséges, hogy az ausztrál határellenőrzés emberei 2015 júliusában fizettek egy hajó legénységének, hogy embereket csempésszenek át Indonéziába. A 2015 májusi esettel ellentétben ez nem kapott olyan nagy médiafigyelmet. Ebben az esetben ismét úgy tűnik, hogy az ausztrálok egy hajó legénységét az indonéz Rote szigete felé irányították a velük utazó emberekkel együtt. A hajón utazók elmondták az Amnesty Internationalnek, hogy az ausztrál haditengerészet és határrendészet július 25-én tartóztatta fel és augusztus 1-jén szállította át egy másik hajóra őket. Akkorra a legénységnél volt két új táska, amiket az utasok korábban nem láttak náluk. Amikor az utasok gyanakodni kezdtek és azzal fenyegettek, hogy kinyitják a táskákat, az ausztrálok többször felszólították őket, hogy ne tegyék.
A kormány szerint az OSB életeket ment a tengeren
Ezen incidensek Ausztrália Szuverén Határok Hadműveletével (OSB) hozhatóak összefüggésbe, ami egy 2013-ban indult katonai határellenőrzési művelet, mely azt szolgálja, hogy mindenkit, így a menekülteket és menedékkérőket is megakadályozzák abban, hogy irreguláris módon érjék el hajóval Ausztráliát.
Az Amnesty International egy királyi bizottság felállítását követeli a Szuverén Határok Hadművelet ellenőrzésére, hogy kinyomozzák és jelentsék az esetleges büntetendő és jogtalan cselekményeket, amelyeket az ausztrál kormány alkalmazottai követnek el.
|
| Ausztrália kormánya plakátokon figyelmeztette a menekülteket, hogy ne is próbáljanak bejutni az országba |
Annak ellenére, hogy a kormány kitart amellett, hogy az OSB célja az, hogy életeket mentsen a tengeren, az Amnesty International és sokan mások mégis rögzítették az ausztrálok által elkövetett erőszakos és illegális kitoloncolások arányának riasztó növekedését.
Olyanok, akik Indonéziában folyamodtak menedékért, elmondták az Amnesty Internationalnek, hogyan fordították vissza őket az ausztrál hatóság emberei a tengeren, valamint azt, hogy a hatóságok verbálisan és fizikailag is bántalmazták a hajókon utazókat.
Az ilyen visszafordítások megsértik a visszaküldés tilalmának elvét (non-refoulement), amely kimondja, hogy a menekülteket nem lehet visszaküldeni olyan országba, ahol veszélyben lehetnek, valamint nem lehet tőlük megtagadni azon jogukat, hogy a menedékkérelmüket elbírálják.
"Feladva eredeti rendeltetését, az életek megóvását, az OSB mostanra egyet jelent a világ legsebezhetőbb embereinek bántalmazásával. Ausztráliának egyszer és mindenkorra komolyan kell vennie a menekültekkel szembeni nemzetközi kötelezettségeit. Minden menedékért folyamodó ember megérdemli, hogy kérelmével érdemben foglalkozzanak. Ahelyett, hogy tovább folytatná a hajók visszafordítását, Ausztráliának hatékony párbeszédet kellene kezdenie az Ázsia csendes-óceáni térségében élő sebezhető népcsoportok regionális védelmének fejlesztése érdekében, valamint növelnie kéne a biztonságos és legális utak számát az olyan emberek számára, akik biztonságos helyre szeretnének eljutni"
– mondta Anna Shea.
„Európa is fordítsa vissza a hajókat”
Az Amnesty jelentésének nyilvánosságra hozatalával párhuzamosan a volt ausztrál miniszterelnök szerdán Londonban arról beszélt, hogy Európának is követnie kellene Ausztrália példáját és lezárni az összes határát a menekültek áradata előtt.
A szigorú határellenőrzési intézkedéseket bevezető Abbott szerint Európa vezető katasztrofális hibát követnek el az elhibázott önzetlenséggel.
A közel-keleti konfliktusok elől már több százezer ember menekült Európába. Az ENSZ szerint a legtöbb menedékkérő – többségük szíriai – nem gazdasági bevándorló, mert ezeket az embereket a háború és az üldöztetés készteti arra, hogy előbb hajóra szálljon, majd országokon átsétáljon a biztonságot jelentő gazdagabb államokba.
„Egyetlen ország vagy kontinens sem nyithatja meg a határait minden jövevény előtt anélkül, hogy alapjaiba ne gyengítené meg magát” – véli Tony Abbott, aki a kormányon lévő brit konzervatív párt miniszterei és tagjai előtt beszélt a Guildhall múzeumban a 2013-ban elhunyt Margaret Thatcher emlékére rendezett előadáson.
Abbott szerint, ha Európa nem vet gátat a hatalmas emberáradatnak, akkor visszafordíthatatlan változásokkal kell szembenéznie.
Ausztrália nemzetközi jogot sért
Az ENSZ nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezménye (Egyezmény) kijelöli az államok jogi kötelezettségeit arra nézve, hogyan működjenek együtt a nemzetközi szervezett bűnözés megelőzése és leküzdése érdekében. Az Egyezményt kiegészítő – a migránsok földön, vízen, és levegőben történő csempészéséről szóló – jegyzőkönyv (Jegyzőkönyv) megköveteli az államoktól, hogy előzzék és akadályozzák meg a migránsok csempészését, illetve, védjék meg a csempészett emberek jogait. Ausztrália elfogadta az Egyezményt és a Jegyzőkönyvet is. A Jegyzőkönyv megköveteli aláíróitól, hogy kriminalizálják a migránsok csempészését, amit úgy definiál, hogy "olyan ember egyik résztvevő országba való illegális bejuttatásának megszervezése direkt vagy indirekt módon pénzügyi vagy más anyagi haszonszerzés céljával, aki az adott országnak sem nem állampolgára, sem állandó tartózkodási engedéllyel nem rendelkezik."
Az embercsempészet nemzetközi bűncselekmény, azonban a csempészett emberek nem bűnözők, és a nemzetközi jog tiltja az államok számára, hogy a menedékkérőket csupán az országba való bejutási módjuk miatt büntessék.
