Hazaárulás az autonómia

– A világ Szíriára és Észak-Irakra figyel, miközben nálunk is háború dúl – állítja Ahmat, akit két éve ismertem meg Diyarbakirban. Egy civil szervezetben dolgozott, amely a menekülteket támogatta. Azt jósolja, hogy hamarosan az itteniek indulnak útnak, mert szerinte a helyzet a Sur negyedben már rosszabb, mint Gázában volt, amikor Izrael büntető háborút indított a terrorista Hamasz ellen. 

Erdogan már nemcsak a tüntető, kődobáló kurd kamaszokkal, de a Népek Demokratikus Pártjával (HDP) szemben is hatósági fellépést sürget. A balközép pártot, amely 59 képviselővel az ankarai parlament harmadik ereje, terroristának nyilvánította, amióta az bevette politikai szótárába az „autonómia” kifejezést, sőt megpendítette a kurd függetlenség lehetőségét is. Az elnöki felháborodás nyomán az államügyészség nyomozást indított Demirtas és más kurd politikusok ellen.

A török politika korábban a kurd nép és nyelv létezését is tagadta. Kurd nyelven megszólalni bűncselekménynek számított, a kurdokat hivatalosan „hegyi törököknek” nevezték. Nemcsak a török, de a helyi kurd társadalom is differenciált. A balközép pártokon, a gerillák szimpatizánsain kívül jelen vannak konzervatív tömegek, a kormányzó iszlámista párt hívei, az Iszlám Állam helyi lerakatai is. A többség azonban a HDP mögé állt, s ez a párt tárgyalt az évtizedek óta terroristának címzett Kurd Munkáspárt nevében a megbékélésről. A békefolyamat azonban megszakadt, s kiújultak a harcok.

Korábban úgy látszott, hogy a rendezés kiegyezéssé lesz, amelyben főszerepe lesz az életfogytiglani börtönbüntetését töltő Abdullah Öcalannak, a PKK alapítójának. Apo (azaz Bácsi), ahogy a kurdok emlegetik, továbbra is vitathatatlan vezető. A hatóságok azonban majd egy éve elszigetelve tartják, nem engednek hozzá kurd politikusokat, akiknek útján korábban üzeneteket küldhetett pártjának. Ebben a helyzetben a radikális szárny vette át a vezetést. – A harcban azért csak kamaszok vannak jelen, mert a PKK tapasztaltabb emberei Szíriában küzdenek az Iszlám Állam ellen – mondja egy Fuat nevű helyi kolléga. Szerinte a barikádokon sokszor 12-15 éves kisfiúk vannak, akik nem is engedelmeskednek a helyi politikai vezetőknek.