Százezer oldalnyi tanúvallomáson és periraton kellett átrágnia magát, az egész szobát megtöltő dokumentumok átolvasása három hónapot vett igénybe. Háromszázhét személy ellen indult eljárás és háromszázötöt ítéltek el korrupció, hűtlen kezelés és/vagy hivatali visszaélés miatt.
– Az Elf-botrány bizonyította, hogy létezik a politikától független igazságszolgáltatás. Egyetlen politikus vagy vállalatvezető sem érezhette magát érinthetetlennek, nem lehetett többé a mentelmi jog mögé bújni – idézi fel a Franciaországot jó két évtizeddel ezelőtt alapjaiban megrázó Elf-Aquitaine botrányt Eva Joly. A Gro Eva Farseth néven Norvégiában született, de 18 éves kora óta Franciaországban élő jogász volt az a vizsgálóbíró, aki leleplezte az olajipari óriáscég körül a politika és az üzleti világ által font vastag korrupciós hálót. Joly nevéhez több más nagy port kavaró eljárás is fűződik. Például a Roland Dumas elleni büntetőeljárás: a volt szocialista külügyminiszterről, a francia alkotmánybíróság lemondani kényszerült elnökéről bebizonyosodott, hogy befolyásával visszaélve juttatta különböző előnyökhöz egykori szeretőjét, Christine Deviers-Joncours-t.
Ugyan több, magát érinthetetlennek gondoló nagykutyát elkapott, Eva Joly meglehetősen visszafogott a korrupció elleni globális küzdelem értékelésekor.
– Valóságos háborút vívunk, s nem úgy tűnik, hogy nyerésre állunk. A nagyvállalatok és a politikusok mindent elkövetnek, hogy akadályozzák az igazságszolgáltatást. Az Elf-botrány ugyan lerombolta az érinthetetlenség mítoszát, de a piszkos kezűek még rafináltabbak lettek, még átláthatatlanabb, még bonyolultabb hálózatot szőnek – mondta a lapunknak adott interjújában a 2009 óta a francia zöldeket az Európai Parlamentben képviselő és a minap Budapesten járt Joly.
