Ezekben a napokban nem hallani csatazajt Észak-Irakban, a kurd autonómia területén. Az „Iszlám Állam" határát szinte hermetikusan lezárták a kurd harcosok, menekültek sem érkeznek, a terroruralom alatt élőkkel csak SMS-ben tartják a kapcsolatot. Bálint Gábor, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet munkatársa mesélte el ezt lapunknak, miután kollégájával, Belényi Dániellel visszatért a háborús körzetből.
A fronton folyó harcokat leszámítva errefelé gyakorlatilag fegyvernyugvás van, de a helyzet továbbra is tragikus. A segélyszervezet, miközben megpróbál gyors adományokkal is segíteni, azon dolgozik, hogy a menekülteknek olyan munkát, vállalkozási lehetőséget adjon, ami szülőföldjük közelében tartja őket.
Bálint Gábor egy kurd üzletben Belényi Dániel / Ökomenikus Segélyszervezet |
Az iraki kurd autonómia területén most 250 ezer szíriai menekült él és egymillióan vannak az iraki belső menekültek. A szíriaiak (arabok, keresztények, jazidiak és kurdok) már legalább három éve élnek az iraki Kurdisztánban. Eközben azonban a helyi gazdaság gyakorlatilag összeomlott – meséli Bálint. Az okok: a háború költségei, a hadban álló pesmerga sereg és a menekültek fenntartása. Ehhez járul még a kurdok szinte egyetlen pénzügyi forrását jelentő szénhidrogén-bevételek drámai zuhanása. Az állami alkalmazottak fizetéseit ötven százalékkal csökkentették, s előfordul, hogy nem jön meg időben a tanárok bére. Bálint Gábor szomorúan mondja: szinte leállt az ország, mindenütt félbemaradott építkezések láthatók.