galéria megtekintése

Fóliázni tanítanák a menekülteket

1 komment


Miklós Gábor

Ezekben a napokban nem hallani csatazajt Észak-Irakban, a kurd ­autonómia területén. Az „Iszlám Állam" határát szinte hermetikusan lezárták a kurd harcosok, menekültek sem érkeznek, a terroruralom alatt élőkkel csak SMS-ben tartják a kapcsolatot. Bálint Gábor, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet munkatársa mesélte el ezt lapunknak, miután kollégájával, Belényi Dániellel visszatért a háborús körzetből.

A fronton folyó harcokat leszámítva errefelé gyakorlatilag fegyvernyugvás van, de a helyzet továbbra is tragikus. A segélyszervezet, miközben megpróbál gyors adományokkal is segíteni, azon dolgozik, hogy a menekülteknek olyan munkát, vállalkozási lehetőséget adjon, ami szülőföldjük közelében tartja őket.

Bálint Gábor egy kurd üzletben
Bálint Gábor egy kurd üzletben
Belényi Dániel / Ökomenikus Segélyszervezet

Az iraki kurd autonómia területén most 250 ezer szíriai menekült él és egymillióan vannak az iraki belső menekültek. A szíriaiak (arabok, keresztények, jazidiak és kurdok) már legalább három éve élnek az iraki Kurdisztánban. Eközben azonban a helyi gazdaság gyakorlatilag összeomlott – meséli Bálint. Az okok: a háború költségei, a hadban álló pesmerga sereg és a menekültek fenntartása. Ehhez járul még a kurdok szinte egyetlen pénzügyi forrását jelentő szénhidrogén-bevételek drámai zuhanása. Az állami alkalmazottak fizetéseit ötven százalékkal csökkentették, s előfordul, hogy nem jön meg időben a tanárok bére. Bálint Gábor szomorúan mondja: szinte leállt az ország, mindenütt félbemaradott építkezések láthatók.

 

Az ökumenikusok ebben a helyzetben próbálnak meg új megoldásokkal segíteni. Az az elképzelésük, hogy a táborlakók között mezőgazdasági és szolgáltatási, kisvállalkozás-fejlesztési, képzési programokat indítanak. Fóliás kertészkedésre tanítanák őket, ami segíthetné az önellátást, és bevételhez is juttatná a menekülteket. Többen mobiltelefon-javító, esetleg -összeszerelő műhelyeket nyitnának, wifiszolgáltatást üzemeltetnének, esetleg a helyi buszközlekedés elindításához is hozzájárulnának. A menekültválságot helyben kell kezelni – ha ott találnak megélhetést, elfoglaltságot, akkor nem indulnak meg Európa felé.
Bálint Gábor azt tapasztalta, hogy az IS uralma alól felszabadult területekre máris visszaköltözik, aki te­heti.

Sokan mégis bizonytalanok, maradjanak-e eredeti lakóhelyük közelében, vagy inkább induljanak-e útnak Európába, mert félnek. Kurdisztánban a helyi kormány megpróbálja támogatni a menekültek önellátását, bevonja őket a maga képzési programjaiba, és nem zárja el előlük teljesen a munkalehetőségeket. (Jordániában, Törökországban, Libanonban a menekültek nem vállalhatnak munkát, habár az ottani hatóságok néha megígérik, hogy majd lesz ilyen lehetőség.) Az iraki kurd adminisztráció földet is biztosít a menekülttáborokban élők közül azoknak, akik mezőgazdasági termelést kezdenének.

Az ökumenikus segélyszervezet több forrást is felhasznál munkájához. Tagjai a genfi székhelyű, egy­házi segélyszervezeteket tömörítő ACT Alliance-nak, de a hazai jótékonysági adományok is sokat segítenek. Az egyik legutóbbi gyűjtésből vásárolt kerekes székeket, gyógyászati segédeszközöket most adták át tizenöt rokkant menekültnek.

Túl a jótékonyságon azt is fontosnak tartják, hogy a rászorulókat távlatos gazdaságfejlesztési programokba vonják be. Ez nemcsak humanitárius segély, de hosszabb távon gazdasági szempontból is fontos az országnak – mondja Bálint Gábor, aki a korábbiakhoz hasonlóan ebben az esetben is számít a magyar külügyi tárca partnerségére.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.