Fico nem enged az atomból

Az Enel miután 2006-ban 839 millió euróért megszerezte a Szlovák Villamos Művek 66 százalékos tulajdonrészét, vállalta, hogy a harmadik blokkot legkésőbb 2014-ben, a negyediket pedig az idén üzembe helyezik. Az eredeti terv szerint az építkezés 2,78 milliár euróba került volna. Az olaszok azonban jelentős csúszásban vannak, miközben a költségek már csaknem ötmilliárdra rúgnak.

Tavaly kora ősszel az Enel hét és fél éves futamidőre 870 millió eurós hitelt vett fel az orosz Sberbanktól. A késést és a megnövekedett költségeket azzal indokolták, hogy a fukusimai földrengést követő súlyos nukleáris üzemzavarok miatt az eredeti terveket módosítani kellett, s további korszerű biztonsági berendezések alkalmazása is elengedhetetlenné vált.

„Az igazság az, hogy partnereinknek nincs kellő tapasztalatuk ilyen nagy beruházás kivitelezésében"

– nyilatkozta nemrég a szlovák kormányfő a kisebbségi tulajdonost képviselő kabinetje nevében.

Az Enel tavaly jelentette be, hogy eladná szlovákiai részvénycsomagját. Értesüléseink szerint négy társaság adta be árajánlatát: a magyar MVM-Mol (a tulajdonába tartozó pozsonyi Slovnaft petrokémiai nagyvállalat révén) konzorcium, a cseh CEZ és az EPH társaság, valamint a finn Fortum.

Pozsonyi lapok szerint a csehek és a finnek éppen a mohi létesítmény körüli anyagi és egyéb gondok miatt úgy vélik, hogy a részvénytöbbség értéke a nullához közeli, az Enel viszont legalább 3 milliárd eurót remél az eladásból.

A mohi erőmű Gabriel Lipták / MTI / ENEL / Szlovák Elektromos Művek

A szlovák kormány egyelőre nem jelentette be, hogy érvényesítené elővásárlási jogát, habár Pavol Pavlis gazdasági miniszter többször meglebegtette, hogy az állam eladná a Slovak Telekomban birtokolt 49 százalékos részvényét és ebből a pénzből lenne az SE egyedüli tulajdonosa.

Állítólag a magyar konnzorcium vállalná a mohi létesítmény befejezését is. Ezek az információk újra megerősítették azokat a feltevéseket, amelyek szerint a magyar ajánlat mögött valójában az orosz Roszatom áll, amely ezt a kerülő utat választotta közép-európai terjeszkedéséhez, mert az olaszok az ukrajnai válság miatt nem voltak hajlandóak tárgyalni velük.

A pozsonyi Slovnaft vezérigazgatója határozottan cáfolta ezeket a feltételezéseket. Elmondása szerint az ötlet a pozsonyi cég menedzsmentjében merült fel, ezután tárgyaltak az MVM vezetőivel, akik támogatták elképzeléseiket.

„Legfontosabb szempont megvetni a lábunkat, majd pedig meghatározó szerepet betölteni a Magyarországtól délre levő árampiacon. Ebben a folyamatban a paksi erőművet működtető MVM fontos szerepet tölthet be. Ha pedig tovább bővül a magyarországi atomerőmű, és teljes kapacitással működik majd a szlovákiai Mohi mind a négy reaktora, akkor számos szinergikus hatással számolhatnánk" –nyilatkozta Világi Oszkár.