Robert Ficót sokkal jobban nyugtalanítja mindaz, ami az európai porondon történik. És megtörténhet. „Soros elnökségünk idejére nem építünk légvárakat, nyilván nevetségessé válnánk, ha a mellünket döngetve bizonygatnánk, hogy a kicsi, de büszke Szlovákia célja hat hónap alatt megváltoztatni az egész uniót. Ugyanis az elkövetkező fél esztendő irányultságát nem mi határozzuk meg, hanem a nagy-britanniai népszavazás, valamint a spanyolországi voksolások eredményei és más világpolitikai események.
Ha a britek nem lépnek ki, akkor mielőbb tető alá kell hoznunk London és az EU közötti egyezséget. Ha viszont bekövetkezne a Brexit, akkor még a jóisten sem tudja, mi mindennel járna ez a döntés.
Annyi viszont bizonyos, hogy járatlan útra lépnénk, és éppen a mi elnökségünk idején. Már csak ezért is lélekben naponta imádkozom azért, hogy a szigetország polgárai maradjanak a közösségünkben” – vallotta meg a miniszterelnök, akit egyébként Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, Angela Merkel német kancellár, valamint az Európai Szocialisták vezetősége is az iszlámellenes indulatainak megfékezésére szólított fel. Ugyanis a szlovák kormányfő többször úgy vélekedett, hogy Szlovákiában nincs és nem is lehet helye az iszlámnak, a zárt muszlim közösségeknek.
„Nem az a legnagyobb gond, hogy migránsok érkezhetnek hozzánk is. A problémát az jelenti, hogy a sok tízezer muszlim megváltoztatná az ország jellegét, saját értékrendje szerint alakítaná át hazánkat, amivel veszélyeztetnék Cirill és Metód hagyományait, amelyekre szlovák államiságunk épül.
Akik Szlovákiában multikulturális országot szeretnének, azok alapvető értékeinket és érdekeinket veszélyeztetik”
– hangoztatta. Mire a pozsonyi székhelyű Iszlám Alapítvány keményen válaszolt neki: „A miniszterelnök ahelyett, hogy alkotmányos kötelességének megfelelően kiállna a vallásszabadságért és valamennyi polgár biztonságáért, sértegeti a vallásunkat. Megfeledkezik arról is, hogy az unióban legalább húszmillió muszlim él” – szögezték le közleményükben.
Miroslav Lajcák külügyminiszter északi szomszédunk európaibb arcát mutatja főleg Brüsszelben. Ahol néhány napja több mint háromszáz diplomata, EP-képviselő, valamint újságíró kérdésözönével szembesült. Válaszaiban kifejtette: Pozsony egyik legfontosabb feladata a fenntartható menekült- és migránspolitika közös kimunkálása, amely csak a különböző nézeteket valló tagországok közötti kompromisszumok révén születhet meg.
A szlovák külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy még ebben az esztendőben kellő hatékonysággal fog működni a külső schengeni határ-, illetve parti őrség, sikerül a jelenleginél sokkal eredményesebben feltartóztatni és visszaküldeni az illegális bevándorlókat. Egyúttal pedig ismét akadálytalan lesz a személyi forgalom is a schengeni térségben, továbbá új lendületet vesz a harmadik országokkal való uniós együttműködés. A továbbiakban az egységes, ugyanakkor környezetkímélő energetikai unió és a digitális piac létrehozásával, továbbá az unió és az Egyesült Államok közötti kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodásokkal (TTIP) kapcsolatos tárgyalások ösztönzését nevezte kiemelkedő jelentőségű célnak.
Minden bírálatot, aggodalmat a jelentős tapasztalatokkal rendelkező, az ENSZ főtitkári posztjára pályázó pozsonyi diplomata sem tudott szertefoszlatni. Lapvélemények szerint nem adott kielégítő választ arra sem, hogy migránsügyben egyáltalán kivajúdható-e bármilyen kompromisszum, ha Szlovákia a visegrádi partnereihez hasonlóan mereven ellenzi a dublini szabályok megváltoztatásával kapcsolatos tervezetet, miként a menekültek befogadását is.
Miroslav Lajcák odahaza csak dicséretet kap. Andrej Kiska államfőtől is, aki a múlt héten elhangzott parlamenti országértékelő beszédében rámutatott: leginkább a külügyminiszternek és profi diplomatáinak köszönhető, hogy Szlovákia felkészült az elkövetkező fél esztendő sokrétű feladatainak ellátására. Robert Fico neve nem hangzott el.
